A svéd Karolinska Intézet kutatói felfedezték, hogy a légzés befolyásolja a pupilla méretét, ami viszont a valóság vizuális érzékelését befolyásolja. Kiderült, hogy a pupilla belégzéskor éri el minimális méretét, és fordítva, kilégzéskor a maximális méretét. Ez egy újabb tényezőt tár fel a pupilla méretében a már ismert három mellett: a megvilágítási szint, a fókusztávolság és a kognitív folyamatok.
Több mint 200 ember bevonásával végzett kísérletsorozatot végeztek. Bebizonyították, hogy a hatás a légzési körülményektől és a környező környezettől függetlenül jelentkezik. Ez arra utal, hogy az agytörzs felelős a mechanizmus szabályozásáért.
A kutatók azt feltételezték, hogy belégzéskor a pupilla a részletesebb felismeréshez, kilégzéskor pedig a tárgyak jobb észleléséhez igazodik.
A felfedezésnek jelentős következményei lehetnek a klinikai gyakorlatra nézve, beleértve az olyan neurológiai rendellenességek diagnosztizálását, mint a Parkinson-kór.
