Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának szerdai ülésén Hack Péter jogtudós, volt szabaddemokrata parlamenti képviselő hangsúlyozta: kezdettől előrelátható volt, milyen problémák terhelik majd a profitorientálttá tett végrehajtási rendszert. E problémák között említette, hogy a szektor profitorientálttá tétele után a végrehajtók a pártatlan törvényesség érvényesülése helyett saját hasznuk maximalizálásában voltak érdekeltek, emellett hiányzott a kiszolgáltatott adósok védelmének mechanizmusa, és nem érvényesült érdemi állami vagy bírósági felügyelet a végrehajtók tevékenysége felett.
Szabó Máté korábbi ombudsman szintén ellentmondásnak nevezte a végrehajtási tevékenység profitorientálttá tételét. Úgy nyilatkozott: hivatali ideje alatt, 2007 és 2012 között nem volt egységes és konzekvens bírói gyakorlat a végrehajtási ügyek kezelése terén, állami kontroll nem érvényesült a terület fölött, a kormányzattól pedig kérdésükre azt a tájékoztatást kapták, hogy kidolgozás alatt áll az új szabályozás. Jelezte: a végrehajtói kamara nem rendelkezett egységes panaszkezelési eljárással, és úgy látta, „nem is érezték az igényét, hogy legyen” ilyen.
Nem tűr halasztást a végrehajtói rendszer megváltoztatása – jelentette ki Fiszter Zsuzsanna, akit végrehajtási szakértőként hallgatott meg a testület. Szükségesnek nevezte egy a jelenleginél emberségesebb és igazságosabb rendszer kialakítását, amelyből kiirtják a korrupciót. Ennek egyetlen megoldása az abszolút állami kontroll lehetne – mondta.
A testület egy héttel korábbi ülésén Toroczkai László bizottsági elnök azzal indokolta a fenti felszólalók meghívását, hogy Hack Péter egyetemi tanár 1994-ben, a végrehajtói rendszer profitorientált irányba mozdításakor „egyfajta váteszként” megjósolta a lehetséges jövőbeni problémákat. Szabó Máté volt az, aki 2007-ben ombudsmanként átfogó vizsgálatot rendelt el a végrehajtók elleni, tömegessé váló panaszok ügyében. Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom végrehajtási és hitelügyi szakpolitikusa pedig az utóbbi tíz évben a területen szerzett tapasztalatait oszthatja meg a bizottsággal.
Lépett a kegyelmi botrányt feltáró bizottság is
Ezzel párhuzamosan a kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság szerdai ülésén a bicskei gyermekotthonra vonatkozó adatszolgáltatásra kötelezte a Fővárosi Önkormányzatot.
Schummer Orsolya elmondta: az önkéntes adatszolgáltatás teljesítésére nyitva álló tíznapos határidőben a Fővárosi Önkormányzattól nem érkezett válasz az iratbekérésre.
Ezért a bizottság, a tagok egyhangú szavazatával, arra kötelezte a Fővárosi Önkormányzatot, hogy szeptember 28-áig küldje meg a bicskei gyermekotthonnal kapcsolatos 2011-2012 körüli bejelentéseket, panaszokat, a belső vizsgálatok és a gyermekotthon fenntartói ellenőrzéseinek iratait, az intézményvezetői kinevezési, fegyelmi és értékelési iratokat, az esetleges hatósági megszüntető vagy elutasító határozatokat. Bekérték a Vásárhelyi János, az intézmény később pedofil bűncselekményekért elítélt igazgatójának 2015-ös kitüntetéséről és az ahhoz kapcsolódó felterjesztésről szóló iratokat is.
