A nagy társadalmi és gazdasági kihívásokra; elsősorban a környezetvédelemre, az egészségügyre és a technológiára fókuszálva alakítják át Magyarország tudományos és innovációs stratégiáját - közölte a tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár szerdán az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén, bejelentve, hogy 2031-re egy 11 intézetből álló, kétezer kutatót foglalkoztató, alkalmazott kutatásokra szakosodott hálózat létrehozását tervezik, elsőként a víztudományi és egy mesterségesintelligencia-kutatóintézet felállításával.
Horváth Péter kiemelte: a stratégia kidolgozásakor mintegy tízezer kutató és több ezer innovátor véleményét gyűjtötték össze. A cél, hogy Magyarország javítsa jelenlegi, európai összevetésben kedvezőtlen tudományos és innovációs pozícióját. Emlékeztetett: Magyarország számos ilyen statisztikában a 20-22. hely körül áll az Európai Unión belül. Az államtitkár szerint reális célkitűzés lehet az uniós rangsorban a 15. hely elérése. Hangsúlyozta, hogy nem önmagában a rangsor javítása a cél, hanem egy olyan stratégia kialakítása, amely a nagy társadalmi kihívások mentén szervezi a kutatást és az innovációt.
Mint mondta, Magyarország tudományos és innovációs teljesítményének javításához a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat a GDP 1,38 százalékáról a ciklus végére 2, majd mintegy nyolc éven belül 3 százalékra kell emelni. Kitért arra is, hogy az elemzések alapján a legnagyobb problémák egyike az oktatásban, ezen belül a tehetséggondozás, mindenekelőtt az innovációs oktatás területén van. Ezért már a középiskolában megkezdenék az innováció oktatását. Elmondta: egy kezdetben tízezer diákkal induló programot terveznek, amely később a Nemzeti Alaptanterv részévé válna. Az innovációs képzést a felsőoktatásban és a doktori képzésben is erősítenék. A meglévő programokat továbbfejlesztenék és szélesítenék, többek között a humán- és bölcsészettudományok felé is.
Horváth Péter szerint a stratégia másik fontos eleme az ötletek piaci hasznosításának javítása. Meglátása szerint Magyarország egyik legnagyobb gyengesége, hogy a kutatási eredményekből nehezen lesznek startupok, majd növekedésre képes vállalkozások. Ezért a kormány egyszerűsítené a cégalapítást és támogatná a hazai innovatív vállalkozások piacra lépését.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap forrásait a következő három évben mintegy 40 milliárd forintos lépésekben, 2029-re 225 milliárd forintra emelnék a jelenlegi valamivel több mint 100 milliárd forintról - közölte az államtitkár.
Horváth Péter elmondta: a tehetséggondozásra szánt keretet 2029 végére 20 milliárd forintra növelnék, jövőre ebből 10 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A kiválósági kutatások finanszírozását megdupláznák, a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programot (NKKP) pedig a teljes kutatói életpályára kiterjesztenék. A misszióvezérelt pályázatokra 60 milliárd forintos keretet biztosítanának, a korai innovációban pedig növelnék a magántőke bevonását. Tervezik a több évre átnyúló támogatások bevezetését is az éves elszámolási ciklusok felülvizsgálatával.
Az államtitkár az ülésen szükségesnek nevezte a kutatásból az elmúlt években kivont összegek visszapótlását.
A HUN-REN átalakítását szintén a stratégia egyik fontos feladatának nevezte. A humán- és bölcsészettudományok kutatóhálózattól való korábbi leválasztása, valamint a hálózat vezetési struktúrája és a kutatói közösség közötti kommunikáció problémái miatt beavatkozásra van szükség - mondta. Bejelentette: a három nagy tudományterületet MTA Kutatóhálózat néven visszaintegrálnák a Magyar Tudományos Akadémia alá.
A kapcsolódó törvénymódosítás részletei heteken belül megismerhetők lesznek. Kitért arra is, hogy az Élvonal Program tovább működne, de az NKFIH kezelésében és racionalizált költségvetéssel.
Beszámolt arról is, hogy Magyarország Horizont programba történő visszaintegrálásáról már egyeztettek az Európai Unió vezetőivel, október 31-étől reményei szerint a magyar egyetemek is részt tudnak venni a programban. Jelezte, hogy novemberben az Európai Kutatási Tanács vezetése kétnapos látogatást tesz Magyarországon.
Kitért arra is, hogy a GINOP Plusz forrásaiból 210 milliárd forintos tudományos és innovációs csomagot terveznek az alkalmazott kutatás, az innováció és az infrastruktúrafejlesztés pillérei mentén.
Ebből a misszióvezérelt projektekre és az egyetemi, valamint HUN-REN beruházásokra egyaránt 50-50 milliárd forintot fordítanának.
Ismertetése szerint a Nemzeti Innovációs Ügynökséget Nemzeti Innovációs és Technológiai Ügynökséggé alakítanák át. Elmondta, hogy 2031-re egy 11 intézetből álló, kétezer kutatót foglalkoztató, alkalmazott kutatásokra szakosodott hálózat létrehozását tervezik, állami támogatásra, pályázati forrásokra és ipari megrendelésekre épülő finanszírozással. Az első lépések között a víztudományi kutatóintézet és egy mesterségesintelligencia-kutatóintézet létrehozását említette. Az államtitkár végül egy új mesterségesintelligencia-programot is ismertetett, amelynek keretében 100 mesterségesintelligenciával foglalkozó kutatót és professzort hívnának Magyarországra.
