Az Egyesült Államok jelentősen csökkentheti katonai jelenlétét Európában: a Pentagon jelenleg több olyan lehetőséget vizsgál, amelyek alapján 25–40 ezer amerikai katonát vonhatnának ki a NATO európai tagállamaiból.
A legnagyobb változat megvalósítása esetén a jelenleg Európában állomásozó mintegy 80 ezer amerikai katona akár fele is távozhatna. Végleges döntés azonban még nincs, a Pentagon egy több hónapos felülvizsgálat keretében dolgozza ki a különböző lehetőségeket.
A tervek nem kizárólag a szárazföldi csapatokat érinthetik. A vizsgált változatoktól függően amerikai repülőgépek, haditengerészeti erők és más katonai képességek európai jelenléte is változhat. A Pentagon legalább négy különböző forgatókönyvet készít elő, és Pete Hegseth védelmi miniszter várhatóan november 6-ig kapja meg az ezekre vonatkozó ajánlásokat. A lehetséges változatok között szerepel egy körülbelül 25 ezres csapatcsökkentés, de sajtóértesülések szerint egy ennél jóval nagyobb, akár 40 ezer katonát érintő forgatókönyvet is mérlegelnek.
Az esetleges kivonás különösen Németországot, Olaszországot és Spanyolországot érintheti. Németország jelenleg az amerikai haderő egyik legfontosabb európai bázisa, több tízezer amerikai katonával. Washington ugyanakkor nem feltétlenül minden érintett katonát vinne vissza az Egyesült Államokba: az egyik lehetőség szerint bizonyos egységeket Európán belül helyeznének át, és erősíthetnék a NATO keleti szárnyán, például Lengyelországban lévő amerikai jelenlétet.
Donald Trump már hosszabb ideje azt követeli az európai NATO-tagállamoktól, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget saját védelmükért. Az amerikai elnök májusban, amikor Washington 5000 katona Németországból történő kivonását jelentette be, azt mondta, hogy ennél lényegesen nagyobb csökkentést is terveznek. A most zajló felülvizsgálat egyik célja annak meghatározása, milyen mértékű amerikai katonai jelenlétre van szükség Európában úgy, hogy az Egyesült Államok más térségekben is teljesíteni tudja katonai feladatait.
A tervezett csökkentés ugyanakkor Washingtonban sem élvez egyöntetű támogatást. Republikánus és demokrata politikusok egyaránt aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egy nagyszabású kivonás gyengítheti a NATO elrettentő képességét Oroszországgal szemben. Marco Rubio külügyminisztert a News.de a nagyobb csökkentés egyik ellenzőjeként írja le, miközben Jeanne Shaheen demokrata szenátor arra kérte Rubiót, hogy biztosítsa a külügyi apparátus és az európai amerikai nagykövetek részvételét a Pentagon felülvizsgálatában. A külügyminisztérium szerint diplomatái részt vesznek az egyeztetésekben.
Az ügy jelentőségét növeli, hogy az európai biztonsági helyzet továbbra is feszült. Több NATO-tagállam az Oroszországnak tulajdonított kibertámadásokra, szabotázsakciókra és drónincidensekre hivatkozva tart attól, hogy az amerikai jelenlét nagymértékű csökkentése kedvezőtlenül befolyásolhatja az elrettentést. Oroszország több ilyen incidensben tagadta saját érintettségét. A Pentagon vizsgálata még folyamatban van, ezért egyelőre nem eldöntött tény, hogy 40 ezer amerikai katona távozik Európából: ez jelenleg a mérlegelt forgatókönyvek közül a legnagyobb csökkentést jelentő változat - írja a News.de.
