Elfogadta ügyrendjét és munkatervét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság első, szerdai ülésén.
Csőszi Attila (Tisza Párt), a vizsgálóbizottság elnöke köszöntőjében elmondta, a grémium feladata megvizsgálni, hogy az MNB-ügyben a közpénz kezelése hogyan torzult. Fel kívánják tárni azt is, hogy az MNB, az alapítványi és leányvállalati struktúrák, az azokhoz kapcsolódó gazdasági szereplők milyen módon alakítottak ki a közérdekkel szemben egy olyan vagyonkezelési mechanizmust és szövevényes céghálót, amelynek egyetlen célja volt: eltüntetni a közpénzt - jelezte.
Hozzátette: szintén feladatuk annak megállapítása, hogy a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel, az Optima csoport működésével, valamint az MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terhel politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nyomozás, a vádemelés nem a bizottság a feladata.
Felidézte, hogy az ügy körül megjelenő - egészen könnyen körülhatárolható - kedvezményezetti kör éveken keresztül azt tapasztalhatta, bármit megtehet. Ezek az emberek egy idő után már gőgösen kérkedtek luxusjavaikkal, láthatóan azt hitték, érinthetetlenek - mondta, rámutatva: másfél évvel az Állami Számvevőszék MNB-jelentése és az első feljelentések után még mindig nincs egyetlen gyanúsított sem.
Csőszi Attila azonban kiemelte azt is, hogy április 12. után minden megváltozott: az Országgyűlés létrehozta ezt a bizottságot.
A bizottság fideszes és KDNP-s tagjaira utalva azt is megjegyezte, hogy a grémiumban olyanok is ülnek, akik az MNB törvény 2016. március 1-jei megszavazásával tevékenyen részt vettek az MNB-ügy előidézésében.
Az ügyrendről szóló napirendi pont során vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Tuzson Bence (Fidesz) az ülés kezdete előtt 40 perccel juttatott el a bizottsághoz egy 10 oldalas módosítócsomagot, amit technikai okokkal magyarázott. Ezt mind a Tisza Párt bizottsági tagjai, mind a bizottságban tagsággal nem rendelkező Novák Előd (Mi Hazánk) obstrukcióként értékelte.
Novák Előd nehezményezte azt is, hogy a bizottság a megalakulását kimondó májusi parlamenti szavazástól mostanáig nem tartott ülést, Hargitai János (KDNP) pedig azt sérelmezte, hogy Csőszi Attila már előre megállapította, hogy az MNB-ügy lényege közpénzek eltüntetése volt, valamint hogy az ügy két felelőse a bizottság tagjai között ül.
A bizottság Tuzson Bencének az alelnökök helyettesítési sorrendjének megváltoztatására irányuló javaslatát 2 igen és 3 nem szavazattal elutasította, az ügyrendet érintő egyéb javaslatait pedig a következő ülésen tárgyalja majd.
Tuzson Bence arra is javaslatot tett, hogy a bizottság másik munkaterv kidolgozására kérje fel az elnököt. Ennek okaként jelölte meg egyrészt, hogy a dokumentumban több helyen prejudikáló kijelentések szerepelnek, másfelől úgy ítélte meg, hogy a munkaterv nem tartalmazza a feladatok tervszerű meghatározását. Felvetése ellenére a munkatervet 3 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett a bizottság elfogadta.
A vizsgálóbizottság ezt követően határozott az első körben bekérendő iratok köréről, közös bizottsági szakértő személyére azonban egyelőre nem érkezett javaslat.
Novák Előd Csath Magdolna közgazdászt ajánlotta a bizottság figyelmébe, javasolta továbbá Matolcsy György korábbi jegybankelnök és fia, Matolcsy Ádám mielőbbi meghallgatását.
Csőszi Attila elmondta, hogy tervei szerint a bizottság következő ülésén az első meghallgatotti körről is szót ejt majd.
