Rendhagyó módon nem Magyar Péter, hanem Toroczkai László napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülése. A Mi Hazánk frakcióvezetője beszédében számon kérte Baka Andráson a tatai sortűz és a 2006-os rendőri erőszak áldozatainak kártalanítása kapcsán hozott ítéletét.
A frakcióvezető ide citálta azt is, hogy a 2006-os rendőrterror áldozataitól Baka bíróként megtagadta a jóvátételt. Felidézte azt is, hogy Magyar Péter azt ígérte, tárgyalni fog a képviselőcsoportokkal az új államfő személyéről, de ez épp úgy elmaradt, mint a társadalmi egyeztetés. Toroczkai leszögezte: olyan valaki, aki relativizálta az '56-os és a 2006-os bűnöket, nem lehet köztársasági elnök, nem testesítheti meg a nemzet egységét. Rámutatott arra az ellentmondásra is, hogy valaki 70 éves kora felett nem lehet alkotmánybíró, de a jelek szerint államfő igen. Végül leszögezte: a beiktatáson a Mi Hazánk frakciója sem vesz részt.
Magyar Péter válaszában a roma holokauszt áldozatairól beszélt, akiknek az emlékét szerinte hétfőn a Mi Hazánk megsértette. A miniszterelnök visszaemlékezéseket olvasott fel, majd leszögezte, amíg a párt nem kér bocsánatot, nem állnak szóba velük. Egyébként Toroczkai állítása szerint azért nem álltak fel, mert a Tisza megsértette a házszabályt – kezdeményezték is a házbizottság összehívását.
Rétvári Bence (KDNP) jelezte, tegnap a házbizottság ülésén azt kérte, hogy a házszabálynak megfelelően, a mai ülés elején legyen még egy néma felállás. Ezzel is kezdődött az ülés, és ezen a Mi Hazánk képviselői is felálltak. Ezek után rátért a köztársasági elnök megválasztására. Felidézte, hogy Magyar Péter azt ígérte, nem egypárti államfő lesz, ígért széleskörű egyeztetést is, de ehhez képest a Tisza párt egyedül választotta ki Baka Andrást, és csak a hétvégén nevezték meg.
Ezek után felidézte: Baka elképesztőnek nevezte, amikor egy alkotmánymódosítással megszűnt a megbízatása, most viszont egy olyan székbe fog bele ülni, amit ugyanígy üresítette ki. Végül ő is szóba hozta a tatai sortüzet.
A kormány részéről senki nem szólt hozzá.
Németh Zsolt (Fidesz) Tusványossal kezdte a felszólalását, amelyre Magyar Péter is el akart menni, de nem hívták meg. A politikus bemutatta a rendezvény hátterét, eredményeit. Hangsúlyozta: a polgári-konzervatív erők soha senkit nem rekesztettek ki a nemzetből, legfeljebb egyesek saját magukat rekesztették ki. Kitért arra is, hogy az erdélyi Tisza-táborra, amit aztán le is fújtak, mindössze 57-en regisztráltak. Továbbá felidézte azt az Antall-i elvet a határon túli magyarok kapcsán, amely úgy hangzik: semmit róluk nélkülük. Leszögezte: Tusványos nem a régi és az új miniszterelnök összecsapásának kívánatos helyszíne, és azt javasolta, hogy vonják ki a nemzetpolitikát a pártpolitikai csatározások színterei közül.
Magyar Péter erre Németh Zsolt szemére vetette, hogy Tusványoson felolvasott egy kérdést, ami arról szólt, hogy „poloskahadjárat van Magyarországon”. Ezért a miniszterelnök közölte, a kormánya mindent támogatást megvon a rendezvénytől.
A délelőtt folyamán megszavazták az egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosítását, amely többek között a szifiliszes betegek felismerését és kezelését segíti, módosították a költségvetést, valamint elfogadták a legfőbb ügyész lemondását is.
A szünet után a Fidesz és a KDNP képviselői nem tértek vissza az ülésterembe, ezzel jelezve, hogy Baka András köztársasági elnökké választásának egész folyamatát illegitimnek tartják. Baka egyébként 1952-ben született, jogász diplomát szerzett, majd az MTA-n kutatott, kandidált. A rendszerváltás után rövid ideig az MDF frakciójában ült, Strasbourgban ítélkezett, majd a Kúria megalakulásáig a Legfelsőbb Bíróságot vezette.
Végülis a Tisza képviselői egyedül, de a kétharmados többségük birtokában megválasztották Baka Andrást köztársasági elnöknek. A szavazáson iden, de az ünnepélyes eskütételen a Mi Hazánk képviselői sem vettek részt.
A megválasztott államfő első beszédeben váratlannak és zavarbaejtőnek nevezte a felkérést. Mint mondta, azért vállalta a felkérést, mert ez egy olyan új korszak, amikor az országról, az alkotmányos berendezkedésről komoly gondolkodásra van szükség. Szerinte egy generációra való időt vesztett el a nemzet az elmúlt közel két évtizedben, és úgy látja a mindennapi életünket meghatározó, szinte valamennyi terület válságban van.
Az elmúlt évek legsúlyosabb következményének Baka András a társadalom mély megosztottságának tartja. Felszólat a külföldiek, kisebbségek elleni gyűlöletkeltéssel szemben, és azt mondta: igazságtételre és megnyugvásra van szüksége az országnak.
Leszögezte ugyanakkor, hogy „az új Magyarországot nem építhetjük a bosszúra... A politikai változás nem jelentheti azt, hogy mostantól másoknak kell félniük, vagy kívülállóként érezni magukat a hazánkban.” Kitért arra is, hogy április 12-én „valami rendkívüli történt Magyarországon”, és ez okot ad szerinte a bizakodásra. Úgy fogalmazott: a mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni az önrendelkezését, a jövő nagy kérdése viszont az, hogy mit kezd vele, mert egy kormányváltás nem jelenti automatikusan a jogállamiság helyreállását.
Baka András szerint a köztársasági elnök legfontosabb feladata a nemzet egységének kifejezése, ami számára pártpolitikai semlegességet jelent, de nem értéksemlegességet. Mint mondta, fontosnak tartja azt is, hogy az államfő az alkotmányos értékek őre is. Ennek kapcsán kiemelte: a köztársasági elnök nem tekintheti magát a kormány meghosszabbított kezének. Utalt arra is, hogy olyan államrendet kell kialakítani, amelyben egyetlen politikai erő sem szállhatja meg az állam intézményeit.
Az ország előtt álló alkotmányozás kapcsán kijelentette: az nem lehet egyetlen párt munkája, széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetésre van szükség.
Azt mondta, nem szeretné, ha a köztársasági elnök beszorulna a Sándor palota négy fala közé, ezért szeretne azon kívül is aktív lenni, és hangot adni azoknak, akiké nem elég erős ahhoz, hogy odafigyeljenek rájuk. Külpolitikai szinten is aktív szeretne lenni, mert úgy látja, Magyarország nyugati kapcsolatai megromlottak az elmúlt években. Leszögezte: Magyarország helye Európában van. Majd utalt arra, hogy nem csak az anyaországi, hanem a határon túli magyarokat is képviselni akarja a szomszédos országok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett.
– Történelmünk során sokszor kellett újrakezdenünk. De mindig akadtak nemzetékek, amelyek újra képesek voltak intézményeket, országot és nemzetet építeni – mondta, majd azzal folytatta: A változás nem egy elveszett múlt helyreállításának lehetősége, hanem egy új, jobb ország építéséé.
