Belföld

Fontos ügyekről döntött a kormány

Történelmi jelentőségű jogszabálycsomagot nyújtott be az Országgyűléshez az igazságügyi tárca Szondi Vanda szerint. A kormányszóvivő hangsúlyozta: a tervezetben kizárólag a korrupció visszaszorítását szolgáló intézkedések vannak, amelyek elengedhetetlen feltételei az uniós pénzek lehívásának.

Fontos ügyekről döntött a kormány
Kormányszóvivői tájékoztató
Fotó: MH/Radics Lajos

Magyar Éva arról beszélt, hogy Vitézy Dávid újabb „csontvázra” bukkant, „ez pedig a mohácsi Duna-híd”. A szóvivő szerint az előző kormány indokolatlanul döntött a kétszer két sáv megvalósítása mellett. Gyanúsnak nevezte azt is, hogy a választások előtt nem sokkal a kabinet úgy döntött, kibővíti a projektet.

– A szakmai bírálatok és a korrupciós kockázatok miatt a kormány a beruházás felülvizsgálata mellett döntött, és felkérte Vitézy Dávidot, hogy racionalizálja a terveket – tette hozzá.

Köböl Anita közölte, hogy a Tisza-kormány döntött a kriptovaluta-piac liberalizációjáról, a kérdést most társadalmi egyeztetésre bocsájtják.

A kabinet emellett úgy határozott, hogy leszedik a középületekben a nemzeti hitvallást, továbbá meghosszabbítják a Diákhitel 1 kamatstopját.

Az utóbbiról szólva Magyar Péter hangsúlyozta: amikor ő vezette a Diákhitel Központot, mindössze 1,99 százalék volt a kamat, ami történelmi mélypontot jelentett. Külön kiemelte, hogy a kamat több tényezőtől függ, köztük a vezető rátermettségétől.

– Utasítjuk a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy haladéktalanul járjon el, hogy jelentősen csökkenthető legyen a mostani 5 százalék körüli kamat – tette hozzá.

Köböl Anita azzal folytatta, hogy a kormányülésen döntés született a szifilisz fertőzésekkel kapcsolatos adatkezelés szabályozásáról. Mint mondta, rendkívül fontos a várandós nőket érintő fertőzések visszaszorítása.

Magyar Péter hozzáfűzte: korábban egy-két gyermek volt szifiliszes, mostanra viszont évente tízen halnak meg az édesanyjuktól elkapott fertőzés miatt. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak a szűrést végző orvos tudjon az anya állapotáról.

A babaváró hitelről szólva Szondi Vanda elmondta, hogy az igénylők egyötödénél nem teljesült a feltétel, ezért számukra piaci hitellé alakulna a konstrukció, a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A kormány úgy döntött, meghosszabbítja a moratóriumot, ezzel párhuzamosan kidolgoznak egy új feltételrendszert.

Magyar Éva közölte, hogy Budapest újabb fizetési haladékot kap, október 15-ig. Beszélt arról is, hogy a kormány foglalkozott a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai hirdetések visszaszorítását célzó törvénytervezetről. A kabinet álláspontja szerint a gyűlöletkeltésre alkalmas reklámokat be kell tiltani, ezzel együtt szigorúbban lépne fel a Tisza-párti előterjesztőknél, és a településeken teljesen betiltaná az óriásplakátokat.

Döntött a kormány egy 3,6 milliárdos keretről is, amit a kórházak klimatizálására fordítanának.

Ezek után Magyar Péter azzal vádolta az ellenzéki pártokat, hogy „továbbra sem törődnek a hazájukkal”, amit szerinte az bizonyít, hogy nem támogatják azokat a korrupcióellenes intézkedéseket, amelyek az uniós források hazahozatalának feltételei. Azzal folytatta, hogy az elmúlt években a kórházak, rendelőintézetek karbantartását „NER-es cégekhez” szervezték ki, a KEF költségvetését ugyanakkor „súlyosan alultervezték”, ezért például nem tudták klimatizálni az egészségügyi intézményeket.

Hozzátette: a jövő héten Brüsszelben ülésezik az Európa Tanács, és ennek kapcsán azt ígérte, hogy „minden területen a magyar érdekeket fogja képviselni”. Zajlik továbbá a június végi V4 csúcs szervezése, aminek a gödöllői kastély ad majd otthont. A cél itt a V4 megerősítése, emellett szó lesz gazdasági kérdésekről, és a csoport esetleges bővítéséről, amit a miniszterelnök szeretne elérni.

Kérdésre válaszul Magyar Péter elmondta: a vagyonnyilatkozatokkal a legnagyobb probléma az, hogy senki nem ellenőrizhette azok tartalmát, így tulajdonképpen bármit be lehetett írni, vagy éppen kihagyni. A cél tehát nem az, hogy részletesebb legyen a bevallás, több adat legyen benne, hanem az, hogy tényleg benne legyen, aminek benne kell lennie, és ellenőrizni lehessen a politikusok és hozzátartozóik vagyongyarapodását, illetve szankcionálni azt, ha valamit el akarnak titkolni.

A miniszterelnök hozzátette: a most bevezetni tervezett korrupcióellenes intézkedések szigorúbbak, mint sok más európai országé.

Az Integritás Hatóság vezetője elleni vádemelésről szólva Magyar Péter azt mondta: ez is azt mutatja, hogy működik az igazságszolgáltatás.

A babaváróról szólva Magyar Péter elmondta, várhatóan még idén előállnak egy családtámogatási csomaggal, emellett tárgyalást kezdeményeznek a bankokkal, hogy kamatcsökkentést érjenek el azon párok esetében, akik nem tudták teljesíteni a babaváró feltételeit. Hozzátette: át akarják vizsgálni az állami kamattámogatott hitelek rendszerét, mivel sokan nem arra a célra fordították ezeket a pénzeket, amire szánták, hanem például befektették.

A kekvák helyzetéről szólva Magyar Péter megismételte: a cél az állami vagyon visszaszerzése, ugyanakkor a felősoktatási intézmények esetében meg kell találni a megfelelő konstrukciót, ennek kidolgozására egy éve lesz a kormánynak. Beszélt arról is, hogy nem veszik át Balásy Gyula cégeit.

A várható vagyonadóról szólva a miniszterelnök azt mondta, hogy 2027. január 1-vel léphet hatályba, és a cégek értékelése alapján kell majd befizetni. Nagyon sok részletszabály még tisztázásra vár – tette hozzá, kiemelve, hogy ezt nem büntetőadónak szánják, hanem a társadalmi felelősségvállalás megnyilvánulásának.

Kapcsolódó írásaink