Belföld

A szuverenitásvédelemről vitáznak az Országgyűlésben

A miniszterelnök szerint az egész ország fellélegzett, amikor megalakult a Tisza-kormány, mert mindenki az áldozata volt az „Orbán-rendszernek”. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének célja, mint mondta, hogy a hatalom ne fordulhasson a polgárai ellen.

A szuverenitásvédelemről vitáznak az Országgyűlésben
Magyar Péter az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MH/Radics Lajos

– Éveken keresztül hallottuk, hogy a magyar szuverenitást külföldi hatalmak fenyegetik, a veszély egyre csak nőtt, közeledett és sokasodott – fogalmazott Magyar Péter, aki úgy véli, a Szuverenitásvédelmi Hivatal „mesés költségvetést” és „kivételes jogköröket kapott”, de csak politikai célokat szolgált, valódi leleplezései nem voltak.

Azt állította, hogy a hivatalt a „valódi ellenségek” helyett magyar újságírókra, civilekre, a politikai kihívókra „uszították”. Azt is mondta, hogy ő személyesen elég távol áll ideológiailag azoknak a szerkesztőségeknek és NGO-knak a többségétől, de hisz a szabadságban.

– A hivatal költségvetése fokozatosan 6 milliárd forintra nőtt, de közben nem kapott az ország egyetlen olyan ügyet sem, amely igazolta volna a létét – Magyar Péter szerint. Hozzátette: a megszüntetése közérdek.

A kormányfő azt is mondta, hogy a szuverenitás a magyar nyelv egyik legszebb szava, és a mostani intézkedéssel visszaadják a valódi jelentését, visszaadják a szót a hazának – többé a szuverenitás nem lehet politikai bunkósbot.

Kitért a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló javaslatra is, amelyről szintén döntenie kell az Országgyűlésnek. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a „propaganda” a gyermekekben okozta a legnagyobb kárt, akik az utcán, a köztereken látták az „uszító plakátokat”. Szerinte az utóbbi időben a gyerekek az Orbán-kormány miatt azt tanulták meg, hogy „természetes félni, sőt, egyre több mindentől kell félni”.

– A magyar választók arról is döntöttek, hogy lezárják ezt a korszakot, amikor mindig van egy ellenség, valaki, akit gyűlölni, vagy akitől félni kell – mondta, hozzátéve: nem feladata a politikának, hogy embereket kártevőként vagy veszélyként mutasson be.

Ezért, mint kiemelte: a Tisza-kormány mindenkinek garantálni fogja méltóságot és a jogot, hogy kritizálja a kormány.

– Most elkezdjük helyreállítani a békét, a normális hétköznapokat és a békét – szögezte le.

Toroczkai László (Mi Hazánk) egyetért a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével, mivel szerinte nem lépett fel hatékonyan a nyugati beavatkozással szemben. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Orbán-kormányok alatt valóban sérült a jogállamiság, de ő úgy véli: a Tisza-kormány is kifejezetten diktatórikus jegyeket mutat.

Ennek kapcsán felhívta a felhívta a figyelmet arra, hogy a Meta minden felületéről kitiltotta, és ha politikai plakátok sem lesznek, még nagyobb hátrányba kerül a Mi Hazánk. Beszélt a választási rendszerről is, amely teljesen aránytalan, hiszen a Tisza-párt valójában 53 százalékot kapott, és mégis 71 százaléknyi mandátumot kapott, amivel egymagában alkotmányozáshoz akar és tud is látni.

Rétvári Bence (KDNP) rámutatott: Magyar Péter rendszeresen az elmúlt 16 évről beszél, démonizálja azt, pedig ebből 14 éven át a jelenlegi miniszterelnök is a rendszer része és haszonélvezője volt. A plakátokról szólva azt mondta, ha már „családbarát” szempontokat emleget a kormány, akkor a reklámokat is felül kellene vizsgálni. Aztán a migrációról beszélt, és úgy fogalmazott: Magyar Péter egy szójátékkal tereli a migrációs paktumra vonatkozó kérdéseket, hiszen azt mondja, hogy illegális migráns nem jöhet az országba, a paktum által legalizált bevándorlókról viszont hallgat.

Gulyás Gergely (Fidesz) azzal kezdte, hogy a Szuveneritásvédelmi Hivatalnak nem voltak hatósági jogkörei, és ha Magyar Péter szerint nem működött jól, akkor szervezzenek egy erősebb, hatékonyabb intézményt, mivel valóban sok veszély leselkedik a magyar szuverenitásra. A migrációs paktumról szólva ismét felhívta a figyelmet, hogy amiatt a jelenlegi miniszterelnök nem hibáztathatja az elődjét, mert Magyarország nem szavazta meg, sőt, bíróságon is megtámadta azt. Kitért arra is, hogy „ha a miniszterelnök úr fel kíván lépni a gyűlöletkeltés ellen, akkor azt kezdje a saját pártjában”, hiszen a kormányfő személyesen, de a tiszások is folyamatosan gyűlölködnek és fenyegetik a politikai ellenfeleiket.

Bujdosó Andrea (Fidesz) szerint az „elmúlt 16 év” maradandó károkat okozott a magyar társadalomban, az ellenzék valóságérzéke pedig elszakadt a realitásoktól. Szerinte az Orbán-korszak fojtogató volt, aztán „az emberek rájöttek, hogy ez a mocsár nem kell nekik”. Azt is mondta, hogy „itt most vitatkozhatunk, de muszáj egy valóságról gondolkoznunk”.

Viszontválaszában Magyar Péter azt mondta: nem sikerült értelmeznie Toroczkai László szavait. Rétvári Bencének azzal vágott vissza, hogy ő csak egy volt a sokezer diplomata közül 8 évig, aztán egy állami céget vezetett, és „küzdenie kellett, hogy lemondhasson”. A migrációs paktum elfogadásáról szólva azt mondta, az Orbán-kormány alkalmatlanságát bizonyítja, hogy nem tudtak egy koalíciót szervezni ellene. Ezek után gazdasági migránsoknak nevezte a vendégmunkásokat, és arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP tömegével hozta be az embereket az országba, amivel letörték a béreket. Szóba hozta a „kötvény bizniszt” és Orbán Viktor testvérének érintettségét is a vendégmunkások szervezésében.

Magyar Péter azt állította, hogy az Orbán-kormány nem is akarta megoldani a problémát, pusztán cirkuszt akart, amitől belpolitikai hasznot remélt, és szóba hozott egy „titkos kormányhatározatot”, ami szerinte azt bizonyítja, hogy az előző vezetés migránstábort akart építeni, de aztán „kifarolt”. Az európai ügyészséghez való csatlakozás kapcsán pedig leszögezte: a magyarok többsége támogatja ezt a lépést.

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a „delirálás” csúcsa, hogy Magyar Péter már a DK-val is össze akarja „házasítani a Mi Hazánk Mozgalmat”, miközben Ruff Bálint a Tisza-kormány tagja. Ezek után a választási rendszer igazságosabbá tételének szükségéről beszélt, és felsorolta, hogy az egyes pártok a szavazatok hány százalékát kapták, és ehhez képest mennyivel nagyobb vagy éppen kisebb frakciójuk van. Hangsúlyozta: helytelen, hogy 53 százalékkal alkotmányozni lehet, ez egy alkotmányozó nemzetgyűlés feladata lenne. Beszélt arról is, hogy Tarr Zoltán az RTL egyik volt igazgatójára akarja rábízni a „független közmédia” megszervezését.

Magyar Péter erre azt mondta, szerinte a közmédia a jelenlegi formájában vállalhatatlan, majd rátért a választási rendszerre, és jelezte, azt át fogják alakítani. A szavaiból kiderült, hogy a Tisza-kormány arányosabb rendszert szeretne, a legfontosabbnak most azonban az ország rendbe tételét tartja. Hozzátette: a pártfinanszírozás kérdését is felül fogják vizsgálni, és azt is arányosítani szeretnék, hogy a támogatások tükrözzék, mely mozgalmak mögött áll valódi társadalmi támogatottság.

Nacsa Lőrinc (KDNP) gratulált a megállapodáshoz, amit a magyar és az ukrán kormány kötött a nemzetiségi jogok érvényesítéséről és bővítéséről.

Kapcsolódó írásaink