Magyar Péter: Ez az ügynek nem a vége

A miniszterelnök kifejtette, a kegyelmi ügyek iratai eredendően nem nyilvánosak, de K. Endre írt az esetről, ezért a kormány arra jutott, hogy az aktákat nyilvánosságra lehet hozni. Hozzátette: több dokumentumot is közzé fognak tenni.

Ezek után felidézte az ügyről megjelent első cikkeket, Novák Katalin és Varga Judit lemondását. – Eddig a titokszabályokra hivatkozva az Orbán-kormány tagjai elutasították, hogy a részleteket elmondják. Pedig vannak fontos részletek – fogalmazott.

Mint mondta, a kegyelmikérvényből hetente akár több tucat is beérkezik az igazságügyi minisztériumhoz. Ezeket megvizsgálják, és vagy pozitív vagy negatív felterjesztéssel adják át a köztársasági elnöknek. Az esetek túlnyomó többségében az igazságügyi minisztérium nem szokta javasolni a kegyelmet.

A köztársasági elnök automatikusan nem adhat kegyelmet, azt az igazságügyi miniszternek ellen kell jegyeznie, ugyanakkor nagyon ritkán fordul elő, hogy a tárcavezető ne hagyja jóvá az államfő döntését. – Utoljára talán 1998-ban volt ilyen – mutatott rá.

Ezek után a sajtótájékoztatón kivetítették az első dokumentumot, amelyben az igazságügyi minisztérium kegyelmi főosztálya nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Egy másik dokumentumból kiderül, akkor „egy csoportban” nagyon sok kérvényt küldtek tovább, összesen 48-at, amelyek közül mindössze két esetben javasolták a kegyelmet. Magyar Péter megismételte: K. Endréé nem volt köztük. A harmadik dokumentum Varga Judit levele Novák Katalinnak, amelyben nem javasolja K. Endre kegyelmét. A negyedik egy április 27-i anyag, amiben Novák Katalin kegyelmet ad K. Endrének, és amit Varga Judit még aznap ellenjegyzett.

– Ilyen soha nem történik – szögezte le Magyar Péter.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy valamiért kikerülték a szabályos utat, a köztársasági elnöktől visszaérkező kegyelmi döntést nem futtatták át újra a rendszeren. Ezt egy másik dokumentumban Répássy Róbert a pápalátogatással magyarázta, vagyis azzal, hogy a köztárasági elnök a katolikus egyházfő érkezése előtt mindenképpen élni akart a kegyelmi jogkörével. Ebből az is kiderül, hogy az adott időszakban 10 kegyelem a minisztérium ellenjavaslata mellett született, ilyen volt Budaházy Györgyé is.

Magyar Péter ezután felszólította a köztársasági elnököt, hogy hozza nyilvánosságra az államfői irattárban lévő dokumentumokat, mert azokból további részletek derülhetnek ki.

Összefoglalásként, Magyar Péter kiemelte, K. Endre kegyelmi kérvényét az igazságügyi minisztérium nem javasolta, Novák Katalin ennek ellenére élt a jogkörével, majd valamilyen okból ezt Varga Judit még aznap ellenjegyezte. Azt tudni lehet, hogy Budaházy-ék ügyéről tárgyalt a kormány, de hogy K. Endre esetében is ez volt-e a helyzet, arról nincs információ. Viszont, Magyar Péter információi szerint valószínűleg az történt, hogy K. Endre papírját betették a többi közé, és ezt Varga Judit nem vette észre.

Kiemelte azt is, hogy az ügy részleteivel parlementi vizsgálóbizottság is foglalkozni fog, remélhetőleg már a nyáron. Beszélt arról is, hogy K. Endre kérvényét egy ügyvéd nyújtotta be, akinek a beadványát az igazságügyi tárca javaslatára nem tették be a nyilvánosságra hozott dokumentumok közé. Majd tett egy megjegyzést a „katalán népi művészetről”. – Érti, aki érti – mondta Magyar Péter, aki esetleg Dr. G. N. T-re utalhatott ezzel. A katalán népi művészetet Salvardor Dali és Antoni Gaudi inspirálta.