A tudósok közösségének fontos szerepe lesz az új rendszerváltásban +VIDEÓ

Az interneten is közvetített eseményen a leendő miniszterelnök az akadémia történelmét felidézve kiemelte, hogy a 21. és a 20. század egyetemes történetét, társadalmát, gazdaságát és tudományos életét magyar tudósok sora formálta olyanná, amilyennek ma ismerjük.

Az elmúlt két évszázad bebizonyította, hogy a tudományos közösség Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa és egyben a magyar jövő záloga – jelentette ki.

Komoly strukturális és szemléletbeli változásra van szükség a kormányzati tudománypolitikában – fogalmazott, hozzátéve, kiemelt prioritásként kezelik a szektor kihívásait és nemzetgazdasági potenciálját, ezért is kap külön minisztériumot a terület.

Magyar Péter azt mondta, bármelyik jelölt is nyeri a Magyar Tudományos Akadémia elnökválasztását, kormánya kész lesz vele konstruktív együttműködésben dolgozni a tudományért.

A Tisza-kormány és az Akadémia új vezetése együtt történelmi lehetőséget kap arra, hogy jó irányba fordítsa a hazai tudományos életet, hogy egy olyan pályára állítsa a magyar tudományt, amely Magyarországot a sereghajtók közül ismét az éllovasok közé sorolhatja – jelentette ki.

Magyar Péter hozzátette, új fejezetet kell nyitni a kormány és a tudomány kapcsolatában, amelynek legfontosabb fejezetei a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, a stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése és a kutatási szabadság védelme.

Az új kormány minden támogatást meg fog adni ahhoz, hogy ez a kérdés megnyugtatóan rendeződjön – fogalmazott Magyar Péter. A leendő miniszterelnök hangsúlyozta: a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerével a távozó kormányzat magánál akarta tartani a terület irányítását és a pénzek feletti kontrollt, félve attól, hogy a polgárok megvonják tőlük a bizalmat. Megemlítette, a tudomány az igazságon, a szabad kritikán és a kiszámítható háttéren alapszik, és ha ezek nem adottak, az a területen dolgozókat bizonytalanságba taszítja, aláásva a morált és a produktivitást. Hozzátette: az Európai Unió komolyan veszi az akadémiai szabadság sérelmét, aminek helyreállítását a befagyasztott fejlesztési források lehívásának egyik kritériumává tették. Nekünk első kormányzati teendőink egyike lesz ennek a kérdésnek a rendezése – fogalmazott Magyar Péter.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítása körüli éveket sokan a reformkor kezdeteként tartják nyilván, kétszáz évvel később pedig egy újabb korszakhatárhoz értünk. Magyarország történelmi lehetőséget kapott arra, hogy végrehajtson egy valódi rendszerváltást, és ebben a tudománynak és a tudósok közösségének fontos szerepe lesz – mondta Magyar Péter. A leendő miniszterelnök kiemelte, hogy a 21. és a 20. század egyetemes történetét, társadalmát, gazdaságát és tudományos életét magyar tudósok sora formálta olyanná, amilyennek ma ismerjük.

Az elmúlt két évszázad bebizonyította, hogy a tudományos közösség Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa és egyben a magyar jövő záloga – jelentette ki.

A nemzetet a legnehezebb helyzetekből is a kiművelt emberfők vezetik ki, és akik ezt lehetővé teszik, azok minden tiszteletünket megérdemlik – szögezte le. Az elmúlt két évszázad bebizonyította, hogy a tudományos közösség Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa és egyben a magyar jövő záloga – mondta.

Közösen kell dolgozni azért, hogy egy szabad, megfelelően megbecsült tudományos szférában megérje „legkiválóbb intellektuális utánpótlásunknak” itthon kamatoztatnia a tehetségét – jelentette ki Magyar Péter.

Emlékeztetett, hogy 1990. májusában Antall József a rendszerváltás utáni első miniszterelnökként szólt a Magyar Tudományos Akadémia 150. közgyűléséhez és azt kérte, hogy az MTA mindent kövessen el azért, hogy a tudomány, a tudományos élet és a kutató között az igazságot szolgálja. Antall József akkor az akadémia szellemisége előtt tisztelegve megígérte, hogy kormánya nem irányítói, hanem koordinálói szerepet vállal az együttműködésben – tette hozzá.