A felsőoktatás profiltisztítását, a képzési kínálat szűkítését, a lemorzsolódás csökkentését, valamint a külföldi ösztöndíjjal tanuló hallgatói létszám megduplázását tartalmazza többek között a minap nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepció.
Ambiciózus célkitűzéseket és 2030-ig szóló akciótervet tartalmaz a Fokozatváltás a felsőoktatásban című, a Kormany.hu oldalon közzétett, 76 oldalas koncepció. A kabinet által első olvasatban tárgyalt, végleges előterjesztésként várhatóan decemberben napirendre kerülő dokumentum szerint „minden lehetőség adott arra, hogy létrehozzuk Közép-Európa legjobb felsőoktatási rendszerét”.
A tervek alapján tíz év alatt húsz százalékra kell növelni a legalább három hónapos részképzésben vagy minimum tizenöt kredit értékű külföldi szakmai gyakorlat keretében részt vevő hallgatók arányát (2012-ben ez 10,41 százalék volt). Ezzel párhuzamosan a két évvel ezelőtti 23 ezerről negyvenezerre kell emelni a hazánkban tanuló külföldi hallgatók számát. A 30-34 éves népességen belül 2012-ben harmincszázaléknyi volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ez 35 százalékra nőhet. A dokumentum leszögezi, 2020-ig tizenöt százalékkal kell csökkenteni a meghirdetett képzések számát (tavaly 10 732 képzést szerettek volna elindítani az intézmények), az alap- és osztatlan képzéseknél ma jellemző 35 százalékos lemorzsolódási arányt pedig 25 százalékra levinni. Duális képzésben az elsőéves hallgatók nyolc százaléka vesz majd részt hat év múlva. Az irat kifejti, hogy az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni a teljesítményalapú előmeneteli rendszert, mérni kell az oktatói teljesítményt, s meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit.
A dokumentum központi eleme a profiltisztítás: a jövőben négyféle intézménytípus alakul ki. A tudományegyetem a felsőoktatás meghatározója, az egyetemen „a hangsúly az akadémiai jellegű új tudás teremtésén van”, az alkalmazott tudományok egyeteme (adott esetben főiskola elnevezéssel) „elsősorban a gazdasági-társadalmi igények kielégítésére, a tudás hasznosítására fókuszál”, a közösségi főiskola a „helyi közösség és vállalkozások felé irányuló tudásszolgáltatás kereteit teremti meg”. Utóbbi intézményforma alapvetően a helyi önkormányzatok, esetleg egyházak, vállalatok által alapított szervezet lesz, amely a felsőfokú képzések működtetéséhez szükséges infrastruktúrát biztosítja, s más felsőoktatási intézmények képzéseinek szolgálhat színtérként, de saját maga által foglalkoztatott oktatókkal nem rendelkezik. A stratégia a Budapest-centrikusságra adottságként tekint, a térségi funkciónak megfelelően biztosítaná a felsőoktatás országos jelenlétét, s a Kárpát-medence magyar felsőoktatásának egységét tűzi ki célul, így a határon túli magyar oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztését tartalmazza.
A koncepció „speciális beavatkozást” igénylő területekre is kitér. Az orvosképzésben – amelyet a magyar felsőoktatás egyik sikerágazataként jellemez – kiemelt cél a klinikai oktatás bázisának erősítése és színvonalának emelése, a tárgyi infrastruktúra fejlesztése, a szakmai felkészültség emelésével és életpályamodellel a képzés személyi hátterének erősítése. A gazdaságtudományi alapképzési szakok számát érdemben vissza kell nyesni, mert „a jelenlegi szakstruktúra indokolatlanul korai pályaválasztás elé állítja a hallgatókat”, ráadásul mintegy negyven intézmény kínál ilyen képzéseket. A mesterszakokat a helyi munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani, miközben fejleszteni szükséges az idegen nyelvi képzéseket. Az anyag szerint növelni kell az agrár-felsőoktatásba jelentkezők arányát, a szakkínálatot legalább húsz százalékkal zsugorítani kellene, szükség lenne viszont farmerképzésre. A pedagógusképzés és -továbbképzés teljes megújítását 2017-ig teljesen be kell fejezni, a Klebelsberg-ösztöndíj bővítésével meg kell teremteni annak nyomon követési lehetőségét is.
Átalakítanák a hallgatói képviseletet is
A felsőoktatási koncepció a hallgatói önkormányzatok (HÖK) szerepének újragondolását is felveti. Eszerint ki kell dolgozni az elektronikus szavazás módját, a tanulmányi rendszerekhez kapcsolva. Szükség van a hallgatói szolgáltatások új elvek szerinti kialakítására, minőségbiztosításának kidolgozására, a kancellári rendszerrel történő összhang megteremtésére, valamint erkölcsi kódex kialakítására. Az érdekképviselet esetében meg kell vizsgálni, hogy a HÖK mely területen milyen jogosultságokkal rendelkezzék, s ezekben milyen felelősséget vállaljon. „A hallgatói szolgáltatások területén a jelenlegi helyzet nem átlátható, a hallgatói önkormányzat, mint az egyetem része jelenik meg, nem számon kérhető, a működése a cégszerű viszonyok hiánya miatt rendezetlen” – olvasható a dokumentumban.
