Át kell gondolni a diplomások arányát, a hallgatói önkormányzatok működését, a szakstruktúrát és az egyetemi költségvetés megoszlását. Minderről a felsőoktatási államtitkár beszélt egy szombati rendezvényen.
Ismét összeül kedden a Felsőoktatási Kerekasztal – közölte Palkovics László szakállamtitkár a Professzorok Batthyány Köre (PBK) szombati fővárosi konferenciáján. A Merre tartson a magyar felsőoktatás? című rendezvényen kifejtette, ez „valóban kerekasztal” lesz, „mindenki elmondja az igényeit, és elmondja, milyen felelősséget vállal”. Jelezte, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentum elkészült, két héten belül lezárják a tárgyalásokat, s kormány-előterjesztést állítanak össze.
Az államtitkár kifejtette, nem kell mindenkinek egyetemre járnia, egyetemet végeznie. A felvételhez elvárásnak kell lennie az emelt szintű érettséginek és egy középfokú nyelvvizsgának, az intézményi felvételek visszaállítását azonban nem támogatja. Példaként elmondta, a tanárképzés alkalmassági vizsgáin országosan csupán hét jelöltet utasítottak el, az intézményeknek nem érdeke, hogy kevés hallgatót vegyenek föl. Hozzátette, át kell gondolni az ország vállalását a diplomások arányáról (eszerint 2020-ra a magyar lakosság harminc százaléka felsőfokú végzettségű lenne), ahogy Németországban is azt mondják, túl sok a 42 százalékos vállalás. Szerinte át kell alakítani a szakstruktúrát is – idén 11 500 képzést hirdettek meg –, egy-egy szak elnevezése érthetetlen, nem lehet tudni, az egyes szakok között mi a különbség. „Átverjük a hallgatót, olyan képzést nyújtva neki, amit mi sem tudunk, miért hirdettünk meg” – mondta.
Szerinte át kell gondolni a hallgatói önkormányzatok működését is, úgy, hogy „a fürdővízzel ne öntsük ki a gyereket”. „Korlátok közé kell szorítani” őket, „nem kell mindenbe beleszólniuk”. Az nem megy, hogy a hallgatók döntenek, ám a felelősséget az intézmény vállalja – tette hozzá.
Palkovics László szerint nincs a világon még egy ország, amely az állami költségvetésből olyan arányú támogatást – az összköltségvetés mintegy felét – adná a felsőoktatásnak, mint itt. Az egyetemek saját bevételei mindössze hat–nyolc milliárd forintot tesznek ki, ezt növelni kell. Mint rámutatott, a felsőoktatásnak kiemelt szerepe van az innovációban, amit a vállalatoknak komolyan kell venniük: nem külföldről kell megvenni szolgáltatásokat, hanem az egyetemi központokhoz fordulni. Az sem megy – tette hozzá –, hogy nyolcmillió forintos fizetést lehet kapni a felsőoktatásban, vagy hogy az egyik intézményben háromezer hallgató oktatása kerül annyiba, mint máshol tizenkétezeré.
A PBK álláspontját összegző Mindszenty Andrea egyetemi tanár közölte, a bolognai rendszer átgondolatlan bevezetése után elkerülhetetlenek a változtatások. Ha az elitképzést elhanyagolják, akkor a legjobbak fognak elmenni, holott „csak az elit tudja megakadályozni, hogy elsüllyedjen a hajó”. Balázs Ervin akadémikus, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke felsőoktatási életpályamodell kidolgozását sürgette, mert míg Csehországban háromezer euró egy egyetemi tanár fizetése, nálunk 1100 euró.
