Az eljárás megszüntetésére tettek indítványt a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején elkövetett, a moszkvai ingatlanbotrányként ismert büntetőügy érintettjei tegnap kezdődött perükben a bíróságon.
Megkezdődött tegnap az egykori moszkvai magyar Kereskedelmi Kirendeltség (Kerki) 2008-as eladása miatt indított büntetőper a Budapest Környéki Törvényszéken.
Az ügy érintettjeit, Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet, Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium egykori közigazgatási államtitkárát, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, Morvai Attilát, az MNV egykori jogi és vagyonhasznosítási igazgatóját, Bodnár Teréziát, az MNV volt ingatlanvagyonért felelős igazgatóhelyettesét és Solymosi Ilonát, az MNV volt vagyonhasznosítási jogi menedzserét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, illetve okirat-hamisítással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
Ismert, a Kerki értékesítéséről Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt született döntés. A tegnap ismertetett vádirat szerint Székely Árpád 2005-ben lépett kapcsolatba az orosz oligarchához, Viktor Vekszelberghez köthető befektetői csoporttal, amely egy luxemburgi cégen keresztül át is utalta Magyarország számára a a kialkudott 21,3 millió dolláros vételár tíz százalékát azzal, hogy a fennmaradó összeget a megállapodás végén törleszti.
A vád szerint a volt nagykövet eljárása kifogásolható, mert az értékesítést nem előzte meg pályáztatás, sem értékbecslés. Ennek ellentmondanak azok a dokumentumok, amelyek szerint Székely az évszázados múlttal és tapasztalattal rendelkező, világszerte elismert Cushman&Wakefield nevű céggel végeztette el a Kerki értékbecslését. A vevő 2008 márciusában utalta át hazánknak a vételár második részét. Mivel az árfolyam változásairól korábban a felek nem tárgyaltak, a forint akkori gyengülése miatt a magyar államot félmilliárd forintos veszteség érte a két kifizetés között. Az ügyészség szerint a vádlottak tudták, hogy az üzlet elfogadhatatlanul hátrányos Magyarország számára, ezért később pályázatot írtak ki, amelyet az említett luxemburgi cég nyert meg, amely ekkor már 2,3 millió dollárral többet ígért a Kerkiért. A KNYF úgy tartja, hogy a terheltek ezután több okiratot meghamisítottak, hogy az eladás pályáztatása szabályosnak tűnjön.
Az ingatlan vevője nem sokkal később a Magyarországnak kifizetett összeg csaknem hatszorosáért adott túl az ingatlanon, amely egy orosz minisztériumé lett. A KNYF véleménye szerint a vádlottak több mint hatvanhétmillió dolláros kárt okoztak a magyar költségvetésnek. Az érintettek azzal érvelnek, a vádirat nélkülözi a konkrétumokat, nem tartalmazza, kinek mi lehetett a szerepe az ügyben, ezért a büntetőeljárás megszüntetésére tettek indítványt. Ezt a Budapest Környéki Törvényszék tegnap elutasította, a Fővárosi Ítélőtábla dönt majd. A per novemberben folytatódik.
