Autó-motor
A legerősebb Omoda
Teszt: Omoda 9 SHS

Hajtáslánc
A plug-in hibrid rendszer benzines eleme egy 1,5 literes, négyhengeres turbómotor, mely 143 lóerőt nyújt. Tehát a nagy kraft nem itt, hanem a villanymotorokban lakozik, melyekből összesen három van: elől egy 100 és egy 120 lóerős, hátul pedig egy 235 lovas. Az együttes teljesítmény papíron 530 lóerő.
A villanymotorok egy 34,5 kWh-s akkuból táplálkoznak, amely 145 km-es elektromos hatótávot biztosít. AC-n 6,6 kW-tal, DC-n 65 kW-tal tölthető, de menet közben a benzinmotor is tölti generátorként, valamint fékezésnél is rekuperálódik némi energia, tehát sosem merül le teljesen.
Milyen vezetni?
Valóban lenyűgözően gyorsul a 2,2 tonnás SUV, de nem annyira, mint azt a gyári számok ígérik. Inkább 6 másodperc alatt tudja a 0-100-at, de ez is nagyon hátba vágó élmény. Ráadásul, az összkerékhajtásnak hála, csúszós úton is ügyesen teszi le az erőt az aszfaltra, dinamizmus tekintetében tehát nagyon meggyőző.
Az ígért elektromos hatótáv nem igazán hozható téli hidegben, főleg nem lakott területen kívül, de ez nem meglepő. Elektromos üzemben nagyon csendes az autó, de a benzinmotor hangja sem tolakodó, bár nagyobb sebességnél sokat pörög, mert hajtásra és visszatöltésre is dolgozik egyszerre. Az elektromos és hibrid üzem közötti átmenet sima, és a kétfajta fékezés is szépen váltakozik. A futómű hangolása nem sportos, de nem is túl billegős. A lengéscsillapítók keménysége folyamatosan változik, így a legtöbb úthibát simára vasalja az Omoda 9.
A kormányzás elég szintetikus, de pontos, a fékek pedig harapósak. Több mint 20 vezetéstámogató rendszer van benne, a legtöbb jól működik, nem tolakodó. A vezető figyelmét monitorozó asszisztens viszont igen, és a sávtartó is idegesítő tud lenni. A 3D-s képet is adó kamerarendszer képe jó felbontású, nagy segítség a parkolásban.
Utastér
Az interiőr minőségi, ízléses és ellentétben sok riválissal, itt szerencsére kisebb hangsúlyt kapnak a kijelzők. A grafikájuk viszont nem olyan szép, mint sok más kínai modellben, ráadásul túl sok az apró karakterrel írt felirat, és nehéz bármit megtalálni a menüben.
Szerencsére a klíma funkcióit nem is kell, mert van fizikai tekerőkkel és kapcsolókkal ellátott kezelőfelülete. A piros bőrkárpit (opcionális) különleges, de nekem túl sok. Remek megvilágítást ad a nyitható panoráma üvegtető, és egyben ez az egyetlen beltéri elem, mely felől menet közben zörgések hallhatók, minden más rezzenéstelen.
Az oldalüvegezés dupla, remek a zajszigetelés és az akusztika, a 14 hangszórós Sony hifi szépen szól. Az ülések elől-hátul fűthetők és szellőztethetők, az elsők masszírozni is tudnak. A támlák hátul is dönthetők, sőt, az ülőlapok is tologathatók, ráadásul motorosan! Az összhatás remek, a komfort és a minőség felülmúlta a várakozásaimat. A helykínálatot viszont a külső méret alapján nagyobbnak gondoltam, de így is bőséges, és a 660 literes csomagtartó is elég nagy.
Mennyit fogyaszt?
A 800 km-es tesztút 6 literes átlagfogyasztással zárult. Ez még azzal együtt is nagyon szép, hogy elég sokat töltöttük az akkut hálózatról. Főleg azért, mert nem óvatoskodunk, hanem ahol kellett és lehetett, ott kihasználtuk az autó erejét, és szerpentinekből is sok jutott neki – na meg -10 fokos hidegből.
950-1000 km-es hatótávot össze lehet hozni egy töltéssel, az 1100-hoz viszont kell még egy táplálás a hálózatról – és némi igyekezet a gazdaságos vezetés terén.
teszt és fotó: BG, SportVerda
