Az irániak egyre inkább hitelre vásárolják az alapvető élelmiszereket, és sorban állnak a csirkehulladékért, a boltosok és a lakosok pedig a gyorsan emelkedő árak miatt csökkenő vásárlóerőről számolnak be.
„A nagyvárosok peremén és leromlott negyedeiben a gazdaság kerekei már régóta kiestek a ritmusból, átadva helyüket a mindennapi túlélésért folytatott küzdelemnek” – írta Irán munkaügyi hírekre szakosodott ILNA hírügynöksége.
A jelentés szerint egyre súlyosabb a helyzet a főváros déli kerületeiben, ahol a boltosok arról számoltak be, hogy a vásárlók már az élelmiszerek, a hús, sőt még a kenyér árának kifizetését is halasztanák.
Sok üzlet azonban már nem engedheti meg magának, hogy hitelt adjon, mivel folyamatosan nő a készletek pótlásának költsége. Az üzletekben ezért egyre több olyan tábla jelenik meg, amely arra kéri a vásárlókat, hogy ne kérjenek hitelre árut.
Már a kenyeret is hitelre kérik
„Ma eladsz valamit, holnap pedig már drágábban kellene újra megvenned. Nincs pénz a készletek feltöltésére” – mondta egy szupermarket tulajdonosa. „Sokan kérnek hitelt, de kénytelen vagyok visszautasítani őket. Bejönnek, megkérdezik az árat, majd üres kézzel távoznak.”
Az ILNA szerint a pékségekben is egyre gyakrabban kérnek hitelre kenyeret, amely sok alacsony jövedelmű háztartás számára az utolsó lehetőséget jelenti.
Egy pék azt mondta, sok vásárló képtelen visszafizetni a kenyérre felhalmozott tartozását, de anyagi helyzetük miatt továbbra is ad nekik hitelt.
A hentesek hasonló visszaesésről számoltak be. „Több hitelkérelmet kapunk, mint azt el tudnánk képzelni” – mondta egyikük. „Nem akarom üres kézzel elküldeni ezeket a szegény embereket, de többször is adtam már hitelre húst, és a pénzt soha nem kaptam vissza.”
Az Iran Internationalnek nyilatkozó több száz ember szerint a gyorsan változó árak már azt is megnehezítik, hogy akár csak néhány hétre előre megtervezzék kiadásaikat. A pénzügyi nyomás egyre inkább kiterjed az élelmiszerekre, az oktatásra, a közlekedésre és más mindennapi kiadásokra is.
Egy nyilatkozó szerint 15 tojás és egy kis doboz joghurt 5,5 millió riálba kerül. Iránban a jelenlegi havi minimálbér körülbelül 166 millió riál, ami az adott árfolyamon nagyjából 70 dollárnak felel meg.
Egy másik ember arról számolt be, hogy egy konzerv tonhal ára egy hónap alatt 1,7 millióról 2,5 millió riálra emelkedett, majd néhány héten belül már 2,9 millió riálba került.
Az oktatás és a közlekedés költségei is egyre nagyobb terhet jelentenek
Az oktatás egyre nagyobb részét emészti fel a háztartások jövedelmének. Egy nyilatkozó szerint egy iskolatáska már 20 millió riálba kerül, ami a havi minimálbér mintegy 12 százaléka. Az is egyre nehezebb, hogy a családok élelmet csomagoljanak gyermekeiknek az iskolába, és kifizessék az angolórákat.
Egy 19 éves fiatal, aki havi 150 millió riált, vagyis mintegy 64 dollárt keres, arról beszélt, hogy nem tudja, hogyan folytathatná tanulmányait, amikor a kermánsahi Azad Egyetem tandíja félévente 250 millió riálra, azaz körülbelül 106 dollárra emelkedett.
A közlekedés költségei szintén növelik a háztartások kiadásait. Egy nyilatkozó szerint egy kisteherautó havi szervize pénteken 45 millió riálba, mintegy 19 dollárba került – ez a havi minimálbér több mint negyede.
Egy minimálnyugdíjból élő nyugdíjas azt mondta, hogy a megélhetési költségek emelkedése miatt már három lánya alapvető szükségleteit sem tudja fedezni.
Már csirketetemekért is sorban állnak
A nehézségek a főváros déli kerületeiben váltak a leglátványosabbá. Az ILNA szerint mindennapos látvánnyá vált, hogy az emberek az üzletek előtti kukákban keresnek megmaradt élelmiszert.
A jelentés szerint egyes üzleteknél az emberek sorban állnak a csirketetemekért és húsmaradékokért.
Egy tejtermékbolt tulajdonosa azt mondta, hogy az árak legalább megduplázódtak az elmúlt évben, miközben forgalma a korábbi szint negyedére esett vissza.
„A tejtermékek eladása gyakorlatilag nullára csökkent, miközben a bolt villanyszámlája 4 millió riálról 18 millióra emelkedett” – mondta. „Honnan vegyem elő a pénzt, hogy kifizessem?”
„Új áru érkezik, de a korábbi készlet még mindig nem fogyott el, így rajtunk marad. Az árak olyan gyorsan emelkednek, hogy a vásárlók már nem engedhetik meg maguknak, hogy vásároljanak” – tette hozzá.
Az infláció egyre nagyobb nyomást gyakorol a háztartásokra
Irán gazdasága évek óta magas inflációval és a valuta folyamatos leértékelődésével küzd, miközben nemzetközi szankciók, kereskedelmi és pénzügyi korlátozások, korrupció és gazdasági rossz gazdálkodás is sújtja.
A riál további gyengülése megdrágítja az importált termékeket, és újabb terhet ró azokra a háztartásokra, amelyek jövedelme nem tud lépést tartani az árak emelkedésével.
Az egyre súlyosabb gazdasági nyomás Irán azon képességét is próbára teszi, hogy ellenálljon a pénzügyi és kereskedelmi korlátozásoknak – mondta Mohsen Modir-Shanechi elemző az Iran Internationalnek.
„Az ilyen súlyos gazdasági bekerítésnek kitett országok fokozatosan, de folyamatosan gyengülnek. Eljön egy pont, amikor az ország politikai és gazdasági intézményei belülről kezdenek szétesni” – mondta.
Modir-Shanechi szerint Washington jelentős mértékben pénzügyi és kereskedelmi korlátozásokkal próbálja visszaszorítani az Iszlám Köztársaságot. Ezt a megközelítést a korábban a Szovjetunióval, Irakkal, Jugoszláviával, Kubával és Venezuelával szemben alkalmazott gazdasági nyomásgyakorláshoz hasonlította.
Szerinte az infláció kulcsfontosságú mutatója annak, hogy Irán meddig képes ellenállni a nyomásnak. Példaként olyan országokat említett, amelyek hosszú időn át voltak kitéve pénzügyi és kereskedelmi korlátozásoknak, és ahol ennek nyomán meredeken emelkedtek az árak.
