
Munkaerőhorror
ĀAz afrikai munkaerő ugyanis, nyelvtudását, munkakultúráját, egyáltalán kulturális „rendjét” illetően, távlatilag is alkalmatlan mindenféle munkavállalásra

ĀAz afrikai munkaerő ugyanis, nyelvtudását, munkakultúráját, egyáltalán kulturális „rendjét” illetően, távlatilag is alkalmatlan mindenféle munkavállalásra

ĀRövidebb eszmefuttatás lesz ez, gondolta Vidéki Lajos, mivel a címben szereplő haszonról semmilyen tekintetben nem lehet beszámolni

Ā„Ezek a férfiak minden belső vagy külső segítség nélkül, lelkiismeretük szorításában harcoltak. Tettük és áldozatvállalásuk az újjáépítés lerombolhatatlan fundamentuma”

ĀBoldogult Duna Tévé-s koromban, forgatásra utazván a jól ismert jelenet: hárman-négyen a kocsiban, operatőr, technikus (legtöbbször egyben gépkocsivezető is), olykor esetleg hangmérnök és/vagy rendező – no meg én, a szerkesztő

ĀKapóra jöhet a magyar ellenzéknek az önkormányzati választások kampányában a Horvátországról hozzánk szállított szennyiszap

Ā„András egy régi kedves Bojtorján dalt kért tőlünk; Judit testvérének, Olgának a születésnapjára Bergendytől egy szép szerelmes nótát, Laci Tiszavarsányba a srácoknak egy gyors, pörgős számot az Eddától! ”

ĀKétszer találkoztam az életben a negyven éve elhunyt (kilencven éve született) Kocsis Sándorral, az Aranycsapat „aranyfejű” játékosával

ĀEurópa nyugati fele – tisztelet a kivételnek, bár nem tudjuk, kik azok – belefulladt a hazugságáradatba. Amelyből aligha van menekvés addig, amíg tarol az álliberalizmus

ĀA twittelő nyilván a majomszeretet perverz rafinériájával szereti a migránsokat, s megvetéssel méri végig haszontalan, rasszizmusra hajló honfitársait
ĀFricska. Jómagam hideglelést kapok Tarr Béla olykor hétórás, öncélú filmkísérleteitől, ez az én dolgom. Az pedig az ő dolga, hogy divatos avantgardként kötelességszerűen gyűlöli a magyar kormányt
ĀEgyre több, a józan gondolkodását a liberális agymosás ellenére újra megtaláló ember látja be, hogy a liberális demokráciának titulált formák nem mások, mint véres diktatúrák
ĀFricska. Most végre megérthetjük, mi fáj nekik. És ez valóban nagyon fontos dolog. Ez: „A rendszerváltás után eljutottunk oda, hogy az egész nemzet együtt gondolkodik, együtt dobog a szíve.”
ĀSzörnyű dolgot követett el Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Nem mondott egy szót sem a klímaváltozásról
ĀTegnap Brüsszelben először tárgyalt a magyar miniszterelnök az Európai Bizottság következő elnökével
ĀAz utolsó ítéletről szóló középkori mise-ének emlegeti a harag napját (dies irae). Ez az a nap, amely világot hamuvá teszi. Isten haragjának napja
ĀKét súlyos ügyben született döntés a héten az igazságszolgáltatás malmaiban
ĀAz augusztusról egyébként nem is akartam semmilyen Könyvhöz cédulákat gyűjteni, csak szerettem volna leírni, hogy mi jutott eszembe
ĀFricska. Ismét egy szép tanmese az egyre ötlettelenebb balliberális kultúrharcosoktól, ezúttal a Pótszékfoglaló.hu, nyilván súlyosan elnyomott portál színikritikája alapján
ĀMi sem bizonyítja jobban a német külpolitika képmutató magatartását, mint hogy miközben minden uniós tagállamtól elvárja, hogy szigorúan tartsa be az oroszokkal szembeni szankciókat, addig a németek – a színfalak mögött – komoly üzleteket kötnek
ĀAz utóbbi hetek németországi erőszakhullámára jellemző, hogy éppen az az állami csúcsvezető nem szólalt meg eddig, aki az első számú felelős érte: Angela Merkel kancellár
ĀPanaszkodós nép vagyunk, de miközben sokat panaszkodunk a minket ért vélt vagy valós méltánytalanságok miatt, kevés energiát fordítunk arra, hogy érdekünknek érvényt szerezzünk, inkább legyintgetünk: úgysem érdemes