Jobb, ha ezeket az egészségesnek hitt ételeket azonnal kiiktatja az étrendjéből

Sokan minden év elején megfogadják, hogy egészségesebben fognak élni. A többség általában több zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, zöld teát és vizet fogyaszt, de érdemes odafigyelni, egyes egészségesnek tartott ételek túlzott fogyasztása akár bajt is okozhat – figyelmeztet a New York Post, számol be az origo.hu.

Bár az olyan népszerű alapanyagok, mint a kelkáposzta, a barna rizs vagy a matcha számos előnnyel járnak, vannak kevésbé ismert árnyoldalaik is.

Matcha

A matcha az elmúlt évek egyik legnagyobb egészségtrendje lett. Ez a Japánból származó zöld tea őrlemény speciálisan termesztett és feldolgozott zöld tealevelekből készül, amelyeket finom porrá őrölnek, majd forró vízzel felhabosítanak.

Sokan a kávé egészségesebb alternatívájaként isszák, a matcha ugyanis csökkentheti a gyulladást, mérsékelheti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, javíthatja az agyműködést, támogathatja a szív egészségét, és még a fogyást is segítheti.

Ugyanakkor a matcha árthat is az egészségnek, mert befolyásolhatja a szervezet vasszintjét. A benne található tanninok ugyanis gátolják a vas felszívódását, ami növeli a vérszegénység kockázatát. Ez gyengeséget, kimerültséget és rossz közérzetet okozhat.

Éppen ezért, a matchát érdemes C-vitaminban gazdag ételekkel együtt vagy közvetlenül étkezés után fogyasztani. A mértékletesség kulcsfontosságú: napi egy csésze általában még azoknak is biztonságos, akik odafigyelnek a vasszintjükre.

Nyers zöldségek túlzásba vitele

Az új év kezdetén sokan pakolják tele a tányérjukat nyers zöldségekkel, például kelkáposztával, brokkolival és káposztával. Ezeket a zöldségeket igazi egészségbombának tartják, és nem véletlenül.

Rengeteg fontos tápanyagot tartalmaznak, többek között:

• C-vitamint,
• K-vitamint,
• folsavat,
• rostokat,
• és az emésztés támogatására és immunerősítő hatású vegyületeket.

Ugyanakkor ezek a zöldségek goitrogéneket is tartalmaznak – olyan természetes anyagokat, amelyek zavarhatják a jód hasznosulását a szervezetben. Ha ebből túl sok jut be, az gátolhatja a pajzsmirigyhormonok termelődését, és ronthatja a már meglévő pajzsmirigy-alulműködést, ami az egészség szempontjából komoly probléma.

Emellett a túl sok nyers keresztesvirágú zöldség puffadást, gázosodást és hasmenést is okozhat, ezért a szakértők azt javasolják, hogy fokozatosan növeljük a bevitelüket.

A barna rizs mégsem olyan egészséges?

A barna rizst sokan a fehér rizs egészségesebb változatának tartják, mivel több rostot és tápanyagot tartalmaz. Segít tovább teltségérzetet biztosítani, javítja az emésztést, csökkentheti a koleszterinszintet, javíthatja a vércukorszintet és mérsékelheti a gyulladásokat – mindez jót tesz az egészségnek.

Viszont a barna rizs jelentősen több arzént tartalmaz, mint a fehér rizs. Az arzén egy mérgező anyag, amely hosszú távon bőrproblémákat, emésztési gondokat, cukorbetegséget, rákot és szív-érrendszeri betegségeket is okozhat.

A szénsavas víz, a fogak ellensége lehet

A víz az egyik legfontosabb alapja az egészségnek, és a szénsavas víz akár a fogyást is támogathatja, mert javítja a glükózfelvételt és az anyagcserét. Emellett sok ember számára segít kiváltani a cukros üdítőket.

Viszont a savas hatás idővel károsíthatja a fogzománcot, és növeli a fogszuvasodás esélyét. Nincs pontos felső határ, de a szakértők szerint napi 1–3 doboz szénsavas víz általában még nem jelent kockázatot az egészségre.

Az emberek nagy része szenved ebben a tápanyaghiányban – Ön is?

Egy friss nemzetközi kutatás szerint a világ népességének több mint háromnegyede nem fogyaszt elegendő omega-3 zsírsavat. Az omega-3 zsírsav hiánya komoly egészségügyi kockázatokat, köztük szívbetegséget, kognitív hanyatlást és gyulladásos problémákat okozhat. A legjobb források az olajos halak, például a lazac, makréla, szardínia, hering, pisztráng és a szardella. A szakértők szerint heti három-négy alkalommal történő fogyasztás javasolt. Halat nem fogyasztók számára étrend-kiegészítő tabletták segíthetnek a megfelelő omega-3 szint fenntartásában.

Ennyi időt tölt az étel a testünkben

Az emésztés sebességét nemcsak az egészségi állapotunk, anyagcsere jellemzőink vagy az életkorunk határozza meg, hanem az elfogyasztott étel jellege is.