Hozzáadott érték

Ha olvasóink közül bárkinek is elkerülte volna netán a figyelmét a hét híre, itt és most rögzítsük: az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kedden hivatalosan létrehozta a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” módszerrel foglalkozó munkacsoportot. Az unió első számú, sármos (kit „barátságosan” felpofozó, kivel ország-világ előtt puszilkodó) bürokratája két hónappal ezelőtt az unió helyzetéről szóló beszédében azzal harangozta be a munkacsoport létrehozását, hogy az „kritikus vizsgálat alá veszi az összes szakpolitikai területet annak biztosítása érdekében, hogy csak ott lépjünk fel, ahol az EU hozzáadott értéket teremt”. A munkacsoport 2018. január 1-jén kezdi meg munkáját, elnöke Frans Timmermans, a bizottság első (baloldali, holland) alelnöke lesz, s 2018. július 15-ig jelentést nyújt be majd az elnöknek, amelyben ajánlást tesz olyan szakpolitikai területek azonosításáról, amelyek esetében a munka átruházható vagy végérvényesen visszaadható a tagállamok hatáskörébe.

Juncker nem kevesebbet ígér, mint hogy vissza akarja adni az uniós politikai döntéshozatal minél nagyobb részét a tagállamoknak, illetve a nemzeti hatóságoknak. Egyfelől azért, hogy az uniós állampolgárok minél közelibbnek érezzék magukhoz a brüsszeli döntéseket, másfelől, hogy Európa egységesebb, erősebb és demokratikusabb legyen. Ez valóban jó hír, csak azt nem tudjuk, vajon az is a szubszidiaritás és a hozzáadott érték része-e, hogy Juncker nem is oly rég még azt üzente a közép-európaiaknak, hogy „tanulják meg szeretni a migránskvótát”. Ez év júniusában pedig az ő óhajára döntött úgy az Európai Bizottság, hogy a menekültek kötelező elosztását/betelepítését elutasító három közép-európai tagállam, Magyar-, Cseh- és Lengyelország ellen – büntető intézkedésként – kötelezettségszegési eljárást indít. És vajon az EB migrációs és belügyi biztosa, Avramopulosz is a szubszidiaritás és a hozzáadott érték növelése érdekében közölte most szerdán, hogyha a három ország nem hajtja végre a brüsszeli kvótadöntést, akkor a bizottság megteszi velük szemben a következő lépéseket? Egyébként annak az uniós bürokratának a szájából hangzott el a nem is burkolt fenyegetés, aki rendszeresen bírálja az unió közös, schengeni határát védő magyar kerítést, míg korábban Görögország honvédelmi minisztereként védte azt a kerítést, amelyet a görög–török határon építettek a tömeges, illegális bevándorlás megfékezéséért. És az is az uniós szubszidiaritást és hozzáadott értéket gyarapítja, hogy az Európai Parlament – szintén szerdán – elkezdte előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Lengyelországgal szemben, aminek végső kimenetele a lengyel kormány szavazati jogának és az uniós támogatások folyósításának a felfüggesztése is lehet? Persze csak elvileg, mert Orbán Viktor többször leszögezte, hogy a legfőbb uniós döntéshozó testületben Magyarország nevében meg fogja vétózni a lengyelek bárminemű megbüntetését, jogkorlátozását.

A magyar kormányfő nemrég úgy fogalmazott, a decemberi uniós csúcson kerülnek napirendre az új európai migránsrendszer fő kérdései, de közben azért „mozognak a nyulak a bokorban”. Az utóbbi napok durva megnyilatkozásai és fenyegető lépései arra utalnak, hogy a migránspárti nyulakat sikerült kiugrasztani a bokorból. Ismét lelepleződött, hogy Brüsszel nem tárgyalni és megegyezni akar velünk, lengyelekkel, magyarokkal, hanem diktálni és büntetni, ha nem engedelmeskedünk. Természetesen az uniós szubszidiaritás és a hozzáadott érték teremtése jegyében.