A legfrissebb adatok alapján minden arra utal, hogy a magyarországi németek nyolc év után nem fognak teljes jogú parlamenti képviselővel rendelkezni. Az ehhez szükséges regisztrációk száma a 25 000-es varázsszám alá esett. A mandátum megszerzéséhez körülbelül 23 000 szavazatra van szükség, így a közösségnek 92%-os választási részvételt kellene elérnie. Erre a kilátások elenyészően csekélyek.
A 2011-es választójogi módosítás lehetőséget biztosított a Magyarországon élő összesen tizenhárom nemzetiség számára, hogy megfelelő politikai képviseletet kapjanak a Magyar Országgyűlésben. Az adott nemzetiség szószólója akár egyetlen leadott szavazattal is a parlamentbe küldhető. Ha azonban eléri a rendes mandátumhoz szükséges szavazatok egynegyedét, ez a képviselő teljes jogú – úgynevezett kiváltságos vagy kedvezményes mandátumot képviselői státuszt kap. Ezt a célt eddig kizárólag a német kisebbség tudta elérni – mégpedig a 2018-as és 2022-es választásokon. Az ezt megelőző törvényhozási időszakban (2014–2018) Ritter Imre még szóvivői szerepet töltött be. Idén azonban úgy tűnik, hogy a kedvezményes mandátum nem fog újból összejönni a német kisebbségnek. Aki a kisebbségi listára regisztrál, egyúttal lemond a pártlistára leadható második szavazatról. Ha egy kisebbség kedvezményes mandátumot szerez, a pártok listás mandátumainak száma 93-ról 92-re csökken.
Ha pusztán a számokat nézzük, a probléma teljes mértéke egyértelműen látható és aligha vitatható. 2018-ban 33168 személy volt regisztrálva magyarországi német választópolgárként, 2022-ben viszont már csak 31856 – ez körülbelül 4%-os csökkenésnek felel meg. Még jelentősebb a csökkenés a ténylegesen leadott szavazatok tekintetében: ezek száma a 2018-as 26 477-ről (79,8%-os részvételi arány mellett) 2022-ben 24 630-ra csökkent (77,3%-os részvételi arány mellett), ami körülbelül 7%-os csökkenést jelent. 2018-ban pontosan 23 829 szavazatra volt szükség egy kedvezményes mandátum megszerzéséhez, míg 2022-ben a szükséges szavazatszám 23 085 volt. Ez a küszöbérték azonban nem rögzített, hanem többek között az általános választási részvételtől, valamint a d’Hondt-módszer szerinti mandátumelosztástól függ. Mindazonáltal feltételezhető, hogy 2026-ban is legalább 23 000 szavazat lesz a küszöb, amit el kell érni.
A regisztrált választók számának csökkenése most döntő hátránynak bizonyulhat a magyarországi német kisebbség számára. Ha az elmúlt évek tendenciája változatlan maradt volna, a szükséges szavazatszám elérése már úgy is rendkívül szoros lett volna.
A helyzet azonban mára ennél is jóval nehezebbé vált, mivel az utóbbi időben egyre több már regisztrált választópolgár töröltette magát a névjegyzékből, hogy helyette pártokat támogasson. Egyelőre nem világos, hogy mely politikai erők profitálnak ebből, de valószínű, hogy célzott kampányok is szerepet játszottak benne. Április 2-án reggel már csak 24 971 személy volt regisztrálva. A választási névjegyzékbe regisztráció ugyanezen a napon, április 2-án 16 óráig, a leiratkozás pedig április 9-én 16 óráig lehetséges. A szükséges szavazatszám eléréséhez irreálisan magas, körülbelül 92%-os választási részvételre lenne szükség. Ez a forgatókönyv azonban rendkívül valószínűtlennek tűnik.
Miközben a magyarországi németek helyzete egyre kritikusabbnak tűnik, a másik nagy kisebbség, a romák esetében azonban éppen ellenkező tendencia figyelhető meg.
A romák 46 930 regisztrált választópolgárral rendelkeznek, ami lényegesen stabilabb kiindulási helyzetet jelent számukra, és minden valószínűség szerint megszerzik a kedvezményes mandátumot. Ezzel ők lennének az egyetlen olyan népcsoport, amely teljes jogú képviselővel rendelkezik. Az összes többi kisebbség csupán szóvivőt küldene. Ezek a képviselők együtt alkotják a parlament nemzetiségi bizottságát. Eddig ezt a testületet egy magyarországi német képviselő vezette, aki nemcsak a saját csoportját, hanem az összes kisebbséget képviselte. Ez a szerep a jövőben valószínűleg a romák képviselőjére száll át. Méretüket tekintve érthető, hogy éppen ez a népcsoport töltsön be központi pozíciót.
A német kisebbség tagjai előtt most egy alapvető fontosságú lelkiismereti kérdés áll: a csekély esély ellenére is ragaszkodjanak-e a meglévő regisztrációhoz, és ezzel lemondjanak második voksukról, a pártlistás szavazatról? Észszerűbb-e esetleg a határidőig, április 9-én délután 4 óráig, visszavonni a regisztrációt, és az április 12-i választáson a kedvenc pártra szavazni, hogy így befolyást gyakorolhassanak? Az eredeti regisztráció többnyire abból a reményből történt, hogy saját képviselőt küldhetnek a parlamentbe. Mivel ez most bizonytalanná, sőt valószínűtlenné vált, sokan újraértékelik döntésüket. A leiratkozás egyszerűen, online elvégezhető, és csak néhány percet vesz igénybe. Végül mindenki maga dönti el, melyik utat választja.
Ez persze nem azt jelenti, hogy képviselet nélkül maradna a német kisebbség. A polgári kormány sokat tett és tesz a németek érdekében, 2010 óta a németeknek adott állami támogatások összege többszörösére nőtt. A nemzetiségi önkormányzatok működési és feladatalapú támogatásokat kapnak, intézményeik fenntartásához állami forrásokat, pályázati pénzeket. Kiegészítő nemzetiségi támogatás jár a pedagógusoknak, ha az adott oktatási intézményben nemzetiségi tanítás folyik.
A magyar állam a második világháborút követő igazságtalan döntésekért megkövette a német nemzetiségű polgárait. Orbán Viktor miniszterelnök budaörsi beszédében fejet hajtott a jogtalanul elűzöttek, kitelepítettek emléke előtt. A hazai németség mindig integrált része volt a magyar társadalomnak, ma is a Kárpát-medence legszélesebb kulturális autonómiájával rendelkezik. A magyar nemzetiségi politika példaértékűnek számít egész Európában. Ennek az értéknek a jelentőségét felismerni most fontosabb, mint valaha.
A polgári kormányzás sokat tett le az asztalra e téren, és ezt a közösen megtett utat folytatja a jövőben is. Van tehát lehetősége a német kisebbségnek lelkiismerete szerint szavazni: ehhez le kell iratkozni a nemzetiségi névjegyzékből, ugyanakkor marad elegendő szavazat ahhoz, hogy szószólót juttassanak a parlamentbe.
A szerző az MCC Magyar-Német Intézet igazgatója
