A régi zuhanykabinok nem éppen a legcsábítóbbak a tisztálkodáshoz, vonzerejük csak alig múlja felül a hideg fürdőét. Egy új svájci tanulmány és korábbi kutatási eredmények szerint azonban érdemes lehet kipróbálni a hideg vizes zuhanyt, már ha bírjuk a kihívást.
Először is, nyilvánvaló előnyökkel jár a költségvetés szempontjából, ha a hideg vizet választjuk, mivel nem kell energiát pazarolni a víz felmelegítésére. Mégis, a legtöbb embernél a hideg zuhany csak akkor fordul elő, ha elromlik a bojler, vagy ha a gyerekek elzárják a meleg vizet. A svájci Bázeli Egyetem új, jelenleg még lektorálásra váró kutatásában a szakemberek azt vizsgálták, mi késztetheti az embereket arra, hogy alacsony erőfeszítéssel csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásukat – a kísérlet során pedig épp a hideg zuhanyozásra fókuszáltak.
A kísérlet
A csapat 719, 18 és 65 év közötti résztvevőt toborzott. Az önkéntesek jó egészségnek örvendtek, és korábban nem zuhanyoztak önszántukból hideg vízzel. A feladat az volt, hogy 12 héten keresztül vegyenek olyan hideg zuhanyt, amilyet a vízvezeték-hálózatuk csak megenged. A kutatók azt tapasztalták, hogy a tanulmány első két hetében elég sok résztvevő feladta, de ezt követően a lemorzsolódási arány jelentősen csökkent.
„Elsődleges eredményeink azt mutatják, hogy azok a résztvevők, akik 12 héten keresztül hideg zuhanyt vettek, jelentősen csökkentették a betegnapok és a betegszabadságok számát” – magyarázta a csapat a tanulmányban. „A széles körben elterjedt véleménnyel ellentétben a hideg vizet használók képesek voltak fenntartani ezt a szokást a 12 hetes vizsgálati időtartam alatt.”
A kutatók megállapították, hogy a hideg vizes csoport résztvevői összességében 31 százalékkal kevesebb napot töltöttek betegség miatti távolléttel, mint a kontrollcsoport tagjai, akik továbbra is a megszokott módon zuhanyoztak. Emellett a hideg vizet használók 26 százalékkal csökkentették a bejelentett betegnapok számát (azokat a napokat, amikor betegek voltak, de nem feltétlenül vettek ki szabadságot). Bár kevésbé jelentős mértékben, de a hideg zuhanyt vállaló önkéntesek a kérdőíves felmérés alapján saját bevallásuk szerint javulást tapasztaltak fizikai és mentális jóllétükben is.
Ez a kutatás elsősorban arra irányult, hogy megvizsgálja, miként ösztönözhetők az emberek a viselkedésük megváltoztatására, és nem kifejezetten a zuhanyozás egészségre gyakorolt hatásának értékelését tűzte ki célul. Az eredmények mindenesetre összhangban vannak a korábbi megállapításokkal. Egy korábbi, 3018 résztvevő bevonásával végzett hollandiai tanulmány például 29 százalékos csökkenést mutatott ki a betegszabadságok számában a hideg vizet használó csoportnál. Bár az a kutatás nem talált szignifikáns csökkenést a betegnapok számában, ezt azzal magyarázták, hogy a tünetek intenzitása csökkent, így a résztvevők képesek voltak dolgozni.
Az új vizsgálat jelentősége abban is rejlik, hogy megerősítette a korábbi feltevést: az emberek hajlandóak lehetnek ragaszkodni az új rutinhoz. „Bár a résztvevők túlnyomó többsége változó mértékű kellemetlenségről számolt be a hidegnek való kitettség során, az a tény, hogy 91 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy hajlandó folytatni ezt a rutint – és 64 százalékuk valóban így is tett –, talán a legjelentősebb jel arra, hogy a módszer egészségügyi vagy munkahelyi előnyökhöz juttatja őket” – fejtették ki a kutatók, hozzátéve, hogy a leggyakrabban jelentett jótékony hatás az energiaszint növekedése volt, amit többen a koffein hatásához hasonlítottak.
Hatalmas környezeti hatás
Az új tanulmány alátámasztja, hogy az emberek meggyőzhetők egy ilyen jellegű változás fenntartásáról, ha azt megfelelő módon tálalják. A 12 hetes időszak alatt a kutatók becslése szerint a résztvevők fejenként 15 kilogrammal csökkentették a szén-dioxid-kibocsátásukat, ami nagyjából megegyezik egy 100 kilométeres autóút emissziójával – írta az IFLScience.
„Amikor az emberek személyes előnyt látnak a viselkedésük megváltoztatásában, és nem érzik úgy, hogy feladnak valamit, akkor jobban motiváltak a kitartásra” – magyarázta Dr. Lena Glaser, a tanulmány vezető szerzője. „Empatikusabb megközelítésre van szükségünk, ha azt akarjuk, hogy az emberek megváltoztassák a viselkedésüket.”
Emiatt érdemes lehet adni egy esélyt a módszernek, de Dr. Glaser szerint senkinek sem szabad ostoroznia magát, ha nem bírja a hét minden napján a hideget. „Ha arra kényszerítjük magunkat, hogy lemondjunk minden kényelemről és élvezetről, az végül megviseli a közérzetünket és a mentális egészségünket. A betegség pedig a környezetnek sem tesz jót. A víznek nem kell minden nap egyformán hidegnek lennie. Nem érezzük magunkat minden nap egyformán bátornak, és ez így van rendjén” – tette hozzá a kutató.







