A csillagászok egy új, a Neptunuszon túli égitestet fedeztek fel, amely a későbbiekben a Naprendszer hatodik hivatalosan elismert törpebolygójává válhat. A 2026 ED138 jelű objektumot a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium felvételein azonosították. A Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygóközpontja már megerősítette, hogy az égitest törpebolygó-jelölt.
A felfedezés Matthew Holman csillagász nevéhez fűződik, aki egy speciális algoritmus segítségével vizsgálta az obszervatórium felvételeit. A rendszer több milliárd fényforrás pozícióját elemezte, és egy olyan fényes, viszonylag nagyméretű objektumot talált, amely a Naprendszer külső régiójában helyezkedik el, de nem egyezett egyetlen korábban ismert transzneptun objektummal sem. Holman és munkatársai további felvételeket is átvizsgáltak, amelyek megerősítették a felfedezést. A Rubin Obszervatórium 20 éjszaka összesen 30 alkalommal rögzítette az égitestet, és a chilei Cerro Tololo Inter-American Obszervatórium archív felvételein is megtalálták, egészen 2016-ig visszamenőleg.
Az első elemzések szerint a 2026 ED138 átmérője 600 és 1500 kilométer között lehet, így a Neptunuszon túli régió egyik legnagyobb ismert objektumának számít. Fényessége és magas fényvisszaverő képessége arra utal, hogy felszínét jég boríthatja, és jelentős jégtartalommal rendelkezhet. A kutatók szerint tömege és mérete elegendő lehet ahhoz, hogy saját gravitációja közel gömb alakúra formálja.
A törpebolygó-besorolás egyik alapvető feltétele, hogy az égitest a Nap körül keringjen, és gravitációja révén közel gömb alakot vegyen fel. A törpebolygóknak azonban nem kell megtisztítaniuk pályájuk környezetét más objektumoktól, ellentétben a bolygókkal. Ez a különbség vezetett ahhoz is, hogy a Plútót 2006-ban törpebolygóvá minősítették át.
A Naprendszerben jelenleg öt hivatalosan elismert törpebolygó található: a Plútó, az Eris, a Haumea és a Makemake a Neptunuszon túl, valamint a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben keringő Ceres. Amennyiben a 2026 ED138 besorolását megerősítik, hatodik tagként csatlakozhat hozzájuk. Ehhez azonban további infravörös megfigyelésekre van szükség, amelyek pontosabb képet adhatnak az égitest méretéről és alakjáról.
A kutatók szerint az objektum jelenleg mintegy 46 csillagászati egységre található a Naptól, vagyis még a Plútónál is távolabb kering. Pályája körülbelül 25 fokkal dől a bolygók keringési síkjához képest. A csillagászok úgy vélik, hogy ezt a szokatlan pályát a Neptunusz gravitációs hatása alakíthatta ki.
A felfedezés egyben előrevetíti a Rubin Obszervatórium további jelentőségét is. A teleszkóp eddigi működése során már több mint 11 ezer új kisbolygót és mintegy 380 új transzneptun objektumot azonosított. A következő tíz évben rendszeresen megfigyeli majd a déli égboltot, így a csillagászok reményei szerint számos további, eddig ismeretlen égitestet fedezhetnek fel a Naprendszer külső vidékein - wissenschaft.de.
