Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy egy áruházban több kassza is működik, mégis sok vásárló gondolkodás nélkül beáll abba a sorba, ahol már hosszú várakozás alakult ki. Közben közvetlenül mellette akár egy szinte teljesen üres kassza is lehet. Elsőre irracionálisnak tűnik a döntés, a háttérben azonban jól ismert pszichológiai folyamatok állnak.
Az egyik legfontosabb tényező, hogy hajlamosak vagyunk más emberek viselkedését információként értelmezni. Ha sokan várakoznak ugyanazon a helyen, könnyen arra következtetünk, hogy ennek valamilyen oka van. A hosszú sor így akár minőségi jelzésként is működhet: az agyunk tudat alatt azt sugallhatja, hogy ha ennyien ezt a kasszát választották, akkor valószínűleg ez lehet a jobb vagy megbízhatóbb lehetőség. Kutatások szerint már önmagában egy sor látványa is befolyásolhatja, hogy mennyire népszerűnek vagy jónak ítélünk meg egy lehetőséget.
Ehhez kapcsolódik a többség követésének jelensége is. Amikor több ember ugyanabba az irányba tart, könnyen követjük őket anélkül, hogy minden alkalommal önállóan mérlegelnénk az összes lehetőséget. Egy szupermarketben ez különösen egyszerűen működik: ha az egyik kasszánál nyolcan állnak, a másiknál pedig csak ketten, az agyunk már a tudatos összehasonlítás előtt érzékelheti úgy, hogy az első sor valamilyen okból jobb választás.
Ha azonban már beálltunk egy sorba, egy másik pszichológiai hatás is működésbe lép. Az úgynevezett status quo bias miatt hajlamosak vagyunk ragaszkodni a már meghozott döntésünkhöz. Ha néhány perc várakozás után megnyílik mellettünk egy új, üres kassza, sokan akkor sem váltanak. Ilyenkor úgy érezhetjük, hogy már túl sok időt töltöttünk a jelenlegi sorban, ezért inkább maradunk, még akkor is, ha objektíven kedvezőbb lehetőség jelent meg.
Az sem igaz azonban, hogy minden esetben a rövidebb sor a gyorsabb. Egy rövid sorban állhat előttünk például két vásárló telepakolt bevásárlókocsival, miközben egy hosszabb sorban többen is csak néhány terméket vásárolnak. A fizetés módja, az esetleges árproblémák, a visszáru vagy egy hosszabb ügyintézés szintén jelentősen befolyásolhatja a várakozási időt. Az agyunk ezért nem egyszerűen az emberek számát próbálja összehasonlítani, hanem azt is megpróbálja megbecsülni, melyik sor haladhat gyorsabban – és ebben természetesen gyakran tévedhet.
A jelenség túlmutat a szupermarketeken. Hasonló módon választunk éttermet azért, mert tele van, vásárolunk meg egy terméket azért, mert sokan mások is megvették, és ragaszkodunk korábbi döntéseinkhez akkor is, amikor már lenne jobb alternatíva. A következő bevásárlásnál ezért érdemes néhány másodpercet szánni arra, hogy tudatosan körülnézzünk, mielőtt beállunk egy sorba. Lehet, hogy ez a pár másodperc végül több perc várakozást takarít meg – írja a ScienceDirekt.
