Az ember hajlamos úgy gondolni a fényre, mintha az egyszerűen „eltűnne”, amikor lekapcsoljuk a lámpát. Valójában azonban egészen más történik.
A fény elektromágneses sugárzás, amely fotonokból áll, és ezek a részecskék rendkívül nagy sebességgel, vákuumban másodpercenként közel 300 ezer kilométert tesznek meg. Amikor felkapcsoljuk a lámpát, a fény folyamatosan elárasztja a helyiséget: a fotonok nekiütköznek a falaknak, a bútoroknak és más tárgyaknak, egy részük pedig a szemünkbe jut, így érzékeljük a környezetünket.
A villany lekapcsolásakor a fényforrás egyszerűen megszünteti az új fotonok kibocsátását. A korábban kibocsátott fotonok azonban nem állnak meg és nem tűnnek el azonnal: továbbhaladnak a helyiségben, és újra meg újra visszaverődhetnek a különböző felületekről. Végül azonban a környezet anyagai elnyelik őket. Ez olyan elképesztő gyorsasággal történik, hogy az ember számára a szoba szinte azonnal elsötétül.
De hová kerül a fotonok energiája? Nem semmisül meg, hanem elsősorban hőenergiává alakul. Amikor egy tárgy elnyeli a fényt, az energia parányi mértékben felmelegíti az anyagot. A tárgyak ezt követően főként infravörös sugárzás formájában adják le az energiát. Ez a sugárzás azonban már nem látható az emberi szem számára. Vagyis amikor lekapcsolja a lámpát, valójában nem az történik, hogy a fény „eltűnik a semmiben”: a látható fény energiája rendkívül gyorsan szétszóródik a környezetben, majd nagyrészt hővé és láthatatlan infravörös sugárzássá alakul.
A jelenség egyik legérdekesebb része tehát az, hogy a sötétség nem azt jelenti, hogy a helyiségben egyáltalán nincs sugárzás. Éppen ellenkezőleg: a falak, a bútorok és az Ön körül található tárgyak folyamatosan bocsátanak ki láthatatlan infravörös sugárzást. Ön azonban ezt nem látja, ezért érzékeli a helyiséget sötétnek. A lámpa lekapcsolásakor tehát a fény nem egyszerűen megszűnik létezni – a látható fény elképesztően gyorsan átalakul és elnyelődik a környezetben - írja az IFLScience.
