Fennáll annak a veszélye, hogy Németország erőszakos konfliktusba kerül Oroszországgal – jelentette ki Martin Jäger, a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnöke hétfőn a Bundestag parlamenti ellenőrző testületének nyilvános meghallgatásán.
A BND vezetője szerint Oroszország felől jelenleg minden más országnál közvetlenebb, átfogóbb és konkrétabb fenyegetés éri Németországot – írja az MTI.
Martin Jäger úgy fogalmazott: Oroszország „árnyékháborút” folytat Németország ellen, amelyet nem lehet a hagyományos katonai vagy jogi kategóriák szerint értelmezni. Közölte, az alacsony intenzitású, NATO-tagállamok elleni orosz műveletek már nem számítanak kivételesnek. Szerinte ebben a helyzetben a hírszerző szolgálatok jelentik Németország „első védelmi vonalát”.
A BND elnöke a veszély példájaként említette a lipcsei repülőtéren történt merényletkísérletet. Augusztus elején robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak ukrán teherszállító repülőgépek közelében. A német kormány Oroszországot tette felelőssé a merényletkísérletért. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke, Sinan Selen a meghallgatáson azt mondta, Oroszország kész szabotázsakciókra és emberölésekre is, eszköztárába pedig a dezinformáció és a merényletek is beletartoznak.
A hibrid nyomásgyakorlás céljait elemzve Martin Jäger szerint az orosz titkosszolgálatok professzionálisan és kíméletlenül tevékenykednek, a németországi célpontok elleni támadások veszélye pedig továbbra is valós. Úgy vélte, Moszkva célja annak elérése, hogy Berlinben és más európai fővárosokban ne hozzanak az orosz érdekekkel ellentétes politikai döntéseket.
A főigazgató rámutatott: Oroszország az Ukrajnának nyújtott európai politikai támogatás megtörésére törekszik, ezért további megfélemlítési és beavatkozási kísérletekre kell számítani. Hozzátette: a BND jelenleg nem lát arra utaló jelet, hogy Oroszország nagyszabású támadást készítene elő a NATO területe ellen, de elsősorban a balti térségben alacsony intenzitású orosz katonai műveletek történhetnek.
Az átláthatóságot szolgáló fórum kereteiről tudható, hogy a német hírszerző szolgálatok vezetőit ellenőrző parlamenti testület ülései rendszerint zártak, évente egyszer azonban nyilvános meghallgatást tartanak.
A törvényhozási háttérhez tartozik, hogy a Bundestag előtt emellett olyan kormányzati törvényjavaslat fekszik, amely bővítené a BND és a BfV hatásköreit: különleges esetekben a hírszerzés mellett műveleti feladatokat is elláthatnának, például kibertámadások megakadályozására.
