Az Arab-tengerben élő púpos bálnák genetikailag és viselkedésükben is annyira különböznek más populációktól, hogy a kutatók szerint akár a púpos bálna egy új, negyedik alfaját is képviselhetik. Ezek az állatok évtízezredek óta viszonylag elszigetelten fejlődnek, és több szempontból is eltérnek rokonaiktól.
Az Arab-tengerben élő bálnák egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem vesznek részt a púpos bálnákra jellemző hosszú, szezonális vándorlásban a hidegebb táplálkozóterületek és a trópusi szaporodási helyek között. Egész évben a trópusi és szubtrópusi vizekben maradnak, többek között Omán partjainál, miközben szaporodási ciklusuk továbbra is az északi féltekén élő populációkra jellemző.
A kutatók már korábban is felfigyeltek arra, hogy ezeknek a bálnáknak sajátos az éneke. A púpos bálnák hangrepertoárja populációnként eltérhet, az Arab-tengerben rögzített énekek azonban olyan jellegzetes mintázatokat mutatnak, amelyeket más populációknál nem figyeltek meg. A genetikai vizsgálatok most még erősebb bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy az arab-tengeri bálnák hosszú ideje elkülönülnek rokonaiktól.
A legújabb kutatás során összesen 2285 púpos bálna genetikai adatait hasonlították össze a világ különböző részeiről. Az eredmények egyértelmű genetikai különbségeket mutattak ki az Arab-tenger populációja és a jelenleg elismert három alfaj között: az észak-atlanti, az észak-csendes-óceáni, valamint a déli féltekén élő populációk között. A genetikai elemzés alapján az Arab-tengerben élő bálnák evolúciós vonala körülbelül 43–113 ezer évvel ezelőtt válhatott külön a többi púpos bálnáétól.
A kutatók egy történelmi példány DNS-ét is megvizsgálták. A 19. században a mai Irak területén, Bászra környékén talált állatot egykor Megaptera indica néven írták le, maradványai pedig jelenleg a párizsi Természettudományi Múzeumban találhatók. A vizsgálat megerősítette, hogy valóban púpos bálnáról van szó, és genetikailag szoros kapcsolatban állt a mai Arab-tengeri populációval.
Ha a tudományos eredményeket hivatalosan is elfogadják, ezek a bálnák a púpos bálna negyedik alfajává válhatnak. A kutatók számára javasolt név a Megaptera novaeangliae indica, amely a történelmi példány korábbi elnevezésére utal. Egyelőre azonban még nem számítanak hivatalosan elismert alfajnak.
A populáció fennmaradását ráadásul komoly veszélyek fenyegetik. Az Arab-tengerben élő púpos bálnák száma alacsony, genetikai sokféleségük pedig rendkívül korlátozott, és a kutatók az elmúlt két évtizedben nem tapasztaltak jelentős állománynövekedést. Az állatok belegabalyodhatnak halászeszközökbe, hajókkal ütközhetnek, veszélyt jelent számukra a víz alatti zaj és a szennyezés, valamint különböző betegségek is.
A klímaváltozás szintén problémát jelenthet, mivel módosíthatja a monszunrendszert és a tengeri vizek termelékenységét, ezáltal pedig a bálnák számára elérhető táplálék mennyiségét. A kutatás eredményei így nemcsak egy különleges, evolúciósan egyedi bálnapopuláció történetét világítják meg, hanem arra is felhívják a figyelmet, hogy az Arab-tenger púpos bálnáinak védelme különösen fontos lehet - írja a Frontiersin.
