Az általános érzéstelenítés alatti eszméletvesztés nem a kéregfunkció teljes megszűnésének, hanem a kéreg régiói közötti információáramlás sorrendjének zavarának tudható be. Erre a következtetésre jutottak a Kiotói Egyetem kutatói, akik patkányokon végeztek kísérleteket.
A kutatók az állatok jobb agyféltekéjének szinte teljes felszínét egy ultravékony, 116 elektródacsatornát tartalmazó lemezzel fedték be. A kísérletek során fényt világítottak a patkányok bal szemébe, és az eszközök rögzítették, hogyan mozog az inger által kiváltott elektromos gerjesztés a kéregben.
Éber állapotban a vizuális jel nem időzött meg az agy egyetlen területén. A keletkező hullámok hosszabb ideig fennmaradtak, és nemcsak a látással, hanem a hallással, a tapintással és a komplexebb érzékszervi információk feldolgozásával kapcsolatos területeket is elérték. Az izoflurán beadása után a válasz gyorsabban elhalványult, és túlnyomórészt a kiindulási pont közelében maradt.
Az elektromos aktivitás normális terjedésének és a tényleges információcserének megkülönböztetésére az átviteli entrópia mértékét használták. Az elemzés kimutatta, hogy az éber agyban az információ túlnyomórészt a hullám irányát követi. A szerzők ezt a tulajdonságot információhangolásnak nevezték.
Altatás alatt az irányított kapcsolat nem tűnt el teljesen, de jelentősen kevésbé volt egyértelmű. Sőt, a teljes átviteli entrópia még magasabb volt, mint az éber állatoknál. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy az altatás alatt az agy továbbra is aktívan cserél jeleket, de kevésbé rendezett és megbízható módon.
Az eredmények alátámasztják azt a hipotézist, hogy az idegi aktivitás intenzitása önmagában nem az egyetlen fontos tényező a tudatos érzékelés szempontjából. A távoli kéregterületek közötti jelek továbbításának pontossága is jelentős lehet. A tanulmány azonban nem tárja fel a tudat végleges mechanizmusát, és nem bizonyítja, hogy az információ hangolásának zavara közvetlenül okozza annak eltűnését.
A kísérleteket kizárólag patkányokon végezték izoflurán alkalmazásával. A kutatóknak most azt kell meghatározniuk, hogy ugyanez a hatás jelentkezik-e más érzéstelenítőknél is, és hogy megállapításaik általánosíthatók-e az emberi agyra - írta meg a Gismeteo.
