Tudomány
Ezért lehetnek a macskák génjei a rák kezelésének kulcsa
Gének, melyek a rák elleni harcot formálhatják
A Science folyóiratban publikált kutatás szerint a macskák daganatai genetikailag már nem „fekete dobozok”, és az eredmények az állatok és az emberek rákos betegségeinek jobb megértéséhez vezethetnek. A projekt emellett nyilvánosan hozzáférhető adatbázist hozott létre, amely más kutatók számára is lehetővé teszi a macskarák genetikai vizsgálatát.
A rák a macskák egyik leggyakoribb betegsége és haláloka, ám a tudósok eddig csak korlátozott ismeretekkel rendelkeztek a genetikai tényezőkről. Dr. Geoffrey Wood, a Guelphi Egyetem patobiológiai professzora és a kutatás egyik vezető szerzője szerint a tanulmány célja éppen ennek a tudáshiánynak a pótlása.
„Annak ellenére, hogy a házimacskák gyakori házi kedvencek, nagyon keveset tudtunk a rákkeltő gének szerepéről ezeknél az állatoknál – mostanáig” – mondta Wood.
A rákot kiváltó gének hasonlóságai macskák és emberek között
A kutatók közel 500 macska daganatos mintáját elemezték öt országban, és a DNS-vizsgálat révén azonosították azokat a genetikai változásokat, amelyek hozzájárulnak a rák kialakulásához. Az elemzés feltárta, hogy a daganatos gének macskákban, emberekben és kutyákban is meglepően hasonlóak.
Különösen a macskák emlődaganatainál tűnt ki egy gén, az FBXW7. A vizsgált daganatok több mint felében találtak mutációt ebben a génben. Az emberi emlőrák esetében az FBXW7 változásai a rosszabb kimenettel hozhatók összefüggésbe, ami szorosan tükrözi a macskák esetében tapasztalt mintázatot.
A kutatás más szerveket érintő daganatoknál – például vér-, csont-, tüdő-, bőr-, emésztőrendszeri és központi idegrendszeri daganatoknál – is hasonló párhuzamokat talált az emberi rákos génekkel.
Környezeti hatások és új kezelési lehetőségek
Mivel a macskák ugyanabban a környezetben élnek, mint gazdáik, sok, rákot előidéző környezeti kockázatnak ki vannak téve. Ezért bizonyos rákok kialakulásának oka részben átfedhet a két faj között.
„A tanulmány segíthet megérteni, miért alakul ki a rák macskákban és emberekben, hogyan befolyásolja a környezet a kockázatot, és új megelőzési vagy kezelési lehetőségeket kínálhat” – mondta Wood.
A kutatók azt is felfedezték, hogy egyes kemoterápiás szerek hatékonyabbnak bizonyultak azoknál a macskák emlődaganataiban, ahol jelen volt az FBXW7 gén mutációja. Bár további kutatás szükséges, az eredmények új terápiás lehetőségeket vetítenek előre, amelyek hosszú távon akár macskáknak és embereknek egyaránt előnyösek lehetnek.
„A nagyszámú, felajánlott mintának köszönhetően most először tudtuk különböző daganattípusokon tesztelni a gyógyszereket” – mondta Dr. Sven Rottenberg, a Berni Egyetem vezető szerzője.
Bailey Francis, a Wellcome Sanger Intézet társszerzője kiemelte, hogy az eredmények a kutyák rákos betegségeinek vizsgálatában is hasznosíthatók lehetnek.
Az interdiszciplináris kutatás előnyei
A tanulmány során több intézmény kutatói dolgoztak együtt, köztük a Wellcome Sanger Intézet, a Guelphi Egyetem Ontario Állatorvosi Kara és a Berni Egyetem. A DNS-t az állatorvosok által korábban gyűjtött daganatmintákból szekvenálták.
Az eredmények azt sugallják, hogy az emberek számára kifejlesztett kezelések macskákon is értékelhetők lehetnek, és fordítva, a macskákon végzett klinikai vizsgálatok iránymutatást adhatnak a jövő emberi klinikai kísérleteihez.
Ez a megközelítés a „One Medicine” filozófiaként ismert: bátorítja az együttműködést az állatorvosi és az emberi orvostudomány között, hogy a felfedezések mindkét területen hasznosíthatók legyenek.
Dr. Louise Van Der Weyden, a Wellcome Sanger Intézet vezető szerzője szerint az eredmények lehetővé teszik a precíziós macskarák-onkológia további fejlesztését, felzárkózva a kutyáknál elérhető diagnosztikai és terápiás lehetőségekhez, és végső soron egy napon az emberek kezeléséhez is.
