„A Kárpát-medencében tapasztalható etnikai sokszínűség és a határon túl ragadt magyar kisebbség helyzete politikai hovatartozástól függetlenül fontos kérdés” – mondta Segyevy Dániel, a minap megrendezett etnikai térképekről szóló workshop főszervezője, a Mika Sándor Egyesület alapító tagja, valamint a Lipcsei Egyetem doktorandusza.
– Mi a szerepe a térképészetnek a történettudományban és a történettudománynak a térképészetben?
– Véleményem szerint elválaszthatatlan egymástól a térbeli jelenségeket vizsgáló térképészet és az időbeliséget vizsgáló történettudomány, különösen az etnikai térképészet esetében. Az egyes térképek által nyújtott kép ugyan egy-egy időpontra vonatkozik, ám a népcsoportok területi elhelyezkedése – különösen a Kárpát-medencében – a történeti háttér ismerete nélkül nehezen értelmezhető. Az ilyen kutatásoknál a két tudományterület, ideértve a földrajz- és társadalomtudományokat is, egyenrangúnak, egymást kiegészítőnek tekinthető.
– Honnan jött a workshop, a műhelymunka ötlete?
– A jelenlegi műhelymunka ötlete két szálon alakult ki, ez a forma egyelőre kevéssé jelent meg az egyetemi oktatásban. Egyrészt egyesületünk, a Mika Sándor Egyesület folyamatosan szervezi a fontos társadalmi kérdésekkel tudományos igénnyel, de közérthető formában foglalkozó szakmai sorozatát, a Szekfű Gyula Szabadegyetemet, hogy lehetőséget biztosítson a nemzeti szempontból kiemelt kérdések tágabb megismertetésének. Idetartozik a rendkívül összetett Trianon-kérdéskör is, ami érinti az etnikai térképezés spektrumát is. Másrészt a műfaj egy, a Herder Institut és a Közép-európai Egyetem által közösen szervezett térképtörténeti workshop által inspirálódott, ami alapján úgy véltem, erre a kötetlenebb, interdiszciplináris, műhelymunkaszerű fórumra a magyar nyelvű felsőoktatásban is szükség volna. E tekintetben a workshop még számunkra is kísérleti jellegű, de pozitív visszajelzéseket kaptunk, ezért remélem, hogy lesz folytatása. Szeretnénk a most témául választott jelenséget nemzetközi összefüggéseiben is vizsgálni, és egyúttal szeretnénk biztatni az ifjúságot, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, és általánosságban is bátran használjanak térképészeti forrásokat is történeti vizsgálatokban és fordítva.
– Milyen hatással van nemzettudatunkra, nemzetpolitikánkra?
– A Kárpát-medencében tapasztalható etnikai sokszínűség és a határon túl ragadt magyar kisebbség helyzete politikai hovatartozástól függetlenül fontos kérdés. Ez a szocialista diktatúra idején, negyven éven keresztül elhallgatott téma a rendszerváltozás után került újra előtérbe. A hangsúlyok változtak az 1945-öt megelőző időszakhoz képest, de a kérdés iránti érdeklődés napjainkban is jelentős.
– Lehet-e ma politikamentesen művelni az etnikai térképezést?
– Véleményem szerint nem létezik vegytisztán politikamentes etnikai térkép, hiszen az előállítás finanszírozása legtöbbször állami hatáskör. Vannak különböző árnyalatok, ismerünk akár egészen manipulatív, adathamisításokat tartalmazó propagandatérképeket, míg léteznek olyan térképek is, amelyek adatszinten nem, de optikai megoldásaikban – a színezésük, a jelméretválasztásuk, módszerük révén – közvetíthetnek torzított képet. E megoldások az idő előrehaladtával sokat finomodtak, például ma már nem etikus az optikailag kiugró piros színt használni saját magunk kiemelésére, de tökéletes térkép ilyen tekintetben már csak módszertani korlátok miatt sem létezik. A térképek tudományos interpretálásánál elengedhetetlen a társadalmi kontextust is figyelembe vevő megközelítés.
Tarkabarka etnikai rajzolatok Trianontól napjainkig
A közelgő trianoni centenárium apropóján előtérbe került kutatások magukkal hozták a különböző nemzeti térképészeti vállalkozások iránti érdeklődés megélénkülését is, hiszen Trianon kérdésköre nem választható el az etnikai térképészet történetétől – derült ki az etnikai térképezésről tartott kétnapos budapesti rendezvényen. A Mika Sándor Egyesület szemináriumára, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékével együttműködésben jött létre Etnikai térképek Trianon árnyékában – Az etnikai térképezés múltja, jelene és jövője címmel, az ELTE informatikai könyvtárában került sor. Fővédnöke Klinghammer István akadémikus, az egyetem volt rektora, korábbi felsőoktatási államtitkár volt. Az egyetemista érdeklődőket megszólító program résztvevői nyilvános előadásokon és műhelybeszélgetéseken keresztül nyerhettek képet magyar és nemzetközi kutatásokról. A programokba bekapcsolódtak a Pécsi Tudományegyetem, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Lipcsei Egyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Hadtörténeti Múzeum térképtárának munkatársai is. A szeminárium lehetőséget kínált a magyar tudományos kutatás egyik legösszetettebb történeti eseményének számító Trianon-kérdéskör tanulmányozására a földrajzi-térképészeti aspektus legújabb megközelítéseinek mentén, eredeti térképek bevonásával. Bepillantást nyújtott továbbá az etnikai térképészet módszereibe, korábbi és mai törekvéseibe, valamint a téma térképtári és levéltári kutatási lehetőségeibe is.
