Mint arról lapunk korábban beszámolt, a közelmúltban újították meg a közös űrkutatás folytatására irányuló orosz–magyar tudományos együttműködést.
Az e témában tartott tegnapi sajtótájékoztató házigazdája Solymosi János, a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. társtulajdonosa és űrtechnológiai igazgatója volt, aki cégük épületében bemutatta a műszerek előállításához szükséges folyamatokat. Kiemelte, hogy a BHE mikrohullámú mérőlaborja Kelet-Közép-Európa egyik legjobban felszerelt üzeme, ahol a mérőműszerek a GPS műholdas rendszer atomóráihoz vannak szinkronizálva. A cég által gyártott fedélzeti radarok egyedülálló minőségű képet rajzolnak például egy repülőgép fedélzetéről felhőben és éjszakai sötétségben is. Az épület legkülönlegesebb helyisége a tisztaszoba, amelyben a világűrbe kerülő műszerek összeszerelését is végzik. Az eseményen jelen volt az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportjának vezetője, Lichtenberger János és a kutatócsoport tudományos főmunkatársa Ferencz Orsolya, továbbá Tróznai Gábor, az MTA-Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa, Pap László akadémikus, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, valamint Szalai Sándor, az SGF Technológiai Kft. igazgatója. A résztvevők kiemelték, e területen különösen fontos a nemzetközi együttműködés, amely orosz–magyar viszonylatban 1967-ben kezdődött. Az űridőjárás elméleti kutatását, amelyet a világszínvonalú magyar műszerek segítenek, az ELTE Űrkutató Csoportja vezeti majd.
