Bár a globális stabilitás érdekében elkerülhetetlen a kommunikációs csatornák nyitva tartása Pekinggel, az Európai Uniónak sokkal határozottabban kell megvédenie saját gazdasági érdekeit és a tisztességes kereskedelem alapelveit – mondja ki az Európai Parlament (EP) szerdán megszavazott jelentése. A képviselők szerint a kétoldalú viszony vízválasztóhoz érkezett, amit Kína piactorzító lépései és az ukrajnai háborúban játszott, egyre problematikusabb szerepe idézett elő.
A többoldalú világrend fenntartása megköveteli, hogy Brüsszel és Peking asztalnál maradjon olyan bolygóméretű kihívások esetében, mint a klímaváltozás, a béke vagy a nemzetközi biztonság kérdése. Ugyanakkor a jelentést elfogadó törvényhozók figyelmeztetnek: a kapcsolatrendszer kritikus fázisba lépett. Ennek egyik fő oka Kína hozzáállása az orosz-ukrán konfliktushoz. Kifejezetten aggasztónak nevezik azokat a jelentéseket, amelyek szerint a kínai haderő orosz csapatokat képez ki az ukrajnai frontra. Az EP úgy látja, Európának az Egyesült Államokkal, a G7-csoporttal és más nyugati szövetségesekkel karöltve kell rábírnia Pekinget arra, hogy vesse latba moszkvai befolyását a fegyveres konfliktus lezárása érdekében.
Függetlenedés és védővámok
Központi elemként jelenik meg a dokumentumban az ázsiai szuperhatalomtól való európai gazdasági függés drasztikus lazítása. A képviselők szerint le kell vágni a köldökzsinórt a kritikus nyersanyagok, a gyógyszeripar, az akkumulátor- és villanyautó-gyártás, valamint a mikrocsipek és az IT-szektor területén. Ezzel párhuzamosan szigorúbb szűrőrendszert követelnek a beáramló külföldi tőkebefektetésekre, hogy megóvják a kontinens létfontosságú technológiáit, infrastruktúráját és ellátási láncait.
A törvényhozók megelégelték a pekingi állami dotációkból eredő ipari túltermelést és az európai cégek kínai piacra lépésének gátolását. Egyenlő játékszabályokat és viszonosságot várnak el a kereskedelemben: amennyiben a kínai belső piac nem nyílik meg érdemben az uniós vállalatok előtt, az EP arányos gazdasági válaszlépések bevezetését szorgalmazza.
Vörös vonalak
A jelentés geopolitikai és biztonsági sarokpontokat is rögzít. Az Európai Parlament kategorikusan elítél minden olyan törekvést, amely erővel vagy kényszerítéssel próbálná megváltoztatni a Tajvani-szoros jelenlegi status qóját. Ezen felül masszívabb európai pajzsot követelnek a kiber- és hibrid támadásokkal, a kémtevékenységgel, illetve a külföldi beavatkozási kísérletekkel szemben.
A politikai dossziéban az emberi jogok kérdése is hangsúlyos maradt: az EP folyamatos nyomásgyakorlást vár el a kínai hatóságokkal szemben a kényszermunka, valamint a Hszincsiangban és Tibetben zajló elnyomás miatt. Külön riadalmat keltett a képviselők körében a kínai etnikai egységről és fejlődésről szóló új jogszabály, amely megítélésük szerint csak tovább gyorsítja a kisebbségek elleni erőszakos asszimilációt. A testület emellett a politikai foglyok azonnali, feltétel nélküli szabadon bocsátását követeli.
A felek közötti intézményes párbeszéd meglehetősen terhelt múltra tekint vissza: a közvetlen diplomáciai kapcsolatok az EP és a kínai hatóságok között csak tavaly indultak újra egy hosszabb, 2021 óta tartó fagyos időszak után. A többéves diplomáciai szünetet az robbantotta ki, hogy az EU emberi jogi jogsértések miatt szankciókat vetett ki bizonyos kínai tisztviselőkre és szervezetekre, amire válaszul Peking több európai parlamenti képviselőt is feketelistára tett – írja az MTI.
