Egy új régészeti kutatás szerint az ókori Egyiptomban előfordulhatott, hogy egyes udvari embereket azért öltek meg, hogy haláluk után is szolgálhassák elhunyt uralkodójukat.
A kutatók az Abydosban található királysírokhoz kapcsolódó melléksírokból származó 46 koponyát vizsgáltak meg. A leletek Djer, Djet és Meretneith sírkomplexumaihoz kapcsolódnak, és fontos új bizonyítékot szolgáltathatnak egy régóta vitatott elmélethez.
A vizsgált koponyák közül 18-on olyan sérüléseket találtak, amelyek nagy valószínűséggel halálosak lehettek. A kutató szerint elsősorban hosszanti törésekről van szó, amelyek inkább erős fejre mért ütések következményei lehettek, mintsem a temetés után bekövetkezett sérülések. Ez arra utalhat, hogy a sírokban nyugvó emberek egy része nem természetes halállal halt meg, hanem úgynevezett kísérőáldozatként kerülhetett a király mellé.
A feltevés egyébként nem új. Már a 20. század elején végzett abydosi ásatások során felmerült, hogy az uralkodó környezetéhez tartozó embereket a király halála után vele együtt temethették el. Az elképzelés szerint erre azért kerülhetett sor, mert úgy gondolták, hogy ezek az emberek a túlvilágon is folytathatják szolgálatukat. A korábbi kutatások azonban nem tudtak egyértelmű bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy valóban erőszakos halál okozta volna a temetéseket.
Az új elemzés éppen ezt a kérdést vizsgálta modern igazságügyi módszerekkel. A kutató arra is rámutatott, hogy egyes korábban megfigyelt koponyatöréseket a korábbi szakemberek valószínűleg tévesen értelmeztek. A sérülések alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy az áldozatok fejét viszonylag lapos, könnyebb tárgyakkal ütötték meg. A kutatás ugyanakkor óvatosságra int: nem állítja, hogy az összes melléksírban eltemetett ember erőszakos halált halt. A jelek szerint a sírokban olyan személyek is voltak, akiknél nem mutathatók ki halálos sérülések.
A jelenség ráadásul úgy tűnik, hogy nem maradt fenn hosszú időn keresztül. A kutatás szerint az ilyen jellegű gyakorlat az egyiptomi történelem korai dinasztikus korszakára korlátozódhatott, és legkésőbb az első dinasztia végére eltűnt. Ez arra utal, hogy az uralkodók túlvilági szolgálatáról alkotott elképzelések és a hozzájuk kapcsolódó temetkezési rítusok idővel jelentősen megváltoztak.
Abydos különösen fontos helyszín az ókori Egyiptom korai történetének kutatásában. Itt található az ország egyik legrégebbi királyi temetője, és a régészeti bizonyítékok szerint a helyszín az Osiris-kultusz egyik jelentős központja is volt. Az új kutatások ezért nemcsak az esetleges emberáldozatok kérdésére világítanak rá, hanem abban is segíthetnek, hogy a kutatók jobban megértsék, miként gondolkodtak az ókori egyiptomiak a halálról, a túlvilágról, a királyi hatalomról és az uralkodó halál utáni szerepéről - írja a LiveScience.
