Egy friss, megdöbbentő beszámoló szerint Donald Trump amerikai elnök legfontosabb külpolitikai megbízottjai az elmúlt hónapokban, zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon felvetették annak lehetőségét, hogy Ukrajna mégis csatlakozhatna a NATO-hoz.
Ukrajna NATO-tagságának lehetőségét eddig rendre elutasították, mivel az Oroszország számára vörös vonalat jelent. Moszkva nemcsak a katonai szövetség bővítését ellenzi, hanem még azt az elképzelést is határozottan elutasította, hogy a háború lezárása után NATO-katonák vegyenek részt egy esetleges békefenntartó misszióban.
A The Wall Street Journal értesülései szerint azonban Trump veje, Jared Kushner egy egészen más forgatókönyvet is felvázolt. Eszerint Ukrajna előtt továbbra is nyitva állhatna a NATO-csatlakozás lehetősége, amennyiben Kijev teljesíti Moszkva egyik legfontosabb követelését, és lemond bizonyos területekről.
A lapnak nyilatkozó, az ügyet jól ismerő források szerint Kushner a közelmúltban személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és több európai tisztviselőnek is felvetette az elképzelést. A cél az lehetett, hogy kimozdítsák a béketárgyalásokat a holtpontról – írta meg az Independent.
Az ötlet állítólag már augusztusban felmerült, nagyjából fél évvel azután, hogy a genfi tárgyalások érdemi áttörés nélkül értek véget. Később az Egyesült Arab Emírségekben tartott, mindkét felet érintő egyeztetéseken is szóba került. Arról azonban egyelőre nincs egyértelmű információ, hogyan fogadta a javaslatot a Kreml.
Ukrajna mindeddig következetesen elutasította, hogy lemondjon keleti területeiről. Ezek a régiók nemcsak jelentős ásványkincseket rejtenek, hanem stratégiai szempontból is kulcsfontosságúak: itt húzódik az ukrán hadsereg egyik legfontosabb védelmi vonala, az úgynevezett erődvárosok láncolata, és több ezer ukrán állampolgár is él a térségben.
A NATO-tagság ugyanakkor olyan biztonsági garanciát jelenthetne Ukrajna számára, amely egy esetleges újabb orosz támadás esetén is védelmet nyújthatna az országnak.
Korábbi biztonsági garanciák sem védték meg Ukrajnát
Az Egyesült Államok, Oroszország és az Egyesült Királyság 1994-ben biztonsági garanciákat vállalt Ukrajna mellett, amikor Kijev lemondott a Szovjetuniótól örökölt atomfegyvereiről. Ezek a vállalások azonban nem akadályozták meg Vlagyimir Putyint abban, hogy 2014-ben annektálja a Krímet, majd 2022-ben teljes körű inváziót indítson Ukrajna ellen.
Donald Trump azóta többször is kétségbe vonta, hogy az Egyesült Államok minden körülmények között megvédené NATO-szövetségeseit. Tavaly például arról beszélt, hogy nem nyújtana segítséget azoknak a tagállamoknak, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó elvárásokat.
Már 2024-ben, második elnöki ciklusának megkezdése előtt komoly bírálatokat kapott, amiért kijelentette: akár arra is biztatná Oroszországot, hogy támadjon meg olyan NATO-tagországokat, amelyek nem fizetik be a megfelelő összeget a közös védelembe.
Egy esetleges orosz támadás, amelyben az Egyesült Államok nem venne részt, súlyosan meggyengíthetné Európa és Kanada védelmi képességeit. Washington ugyanis a NATO legnagyobb katonai erejével és egyik legjelentősebb pénzügyi hozzájárulásával rendelkező tagállama.
Egyre nagyobb a feszültség Washington és Európa között
Az Egyesült Államok és európai szövetségesei közötti nézeteltérések Trump hivatalba lépése óta egyre látványosabbá váltak. A feszültség ezen a héten is érezhető volt, amikor az amerikai elnök a kínai Sencsenben, az APEC-csúcstalálkozó alkalmával találkozott Vlagyimir Putyinnal.
Trump barátságosan üdvözölte az orosz elnököt, és úgy fogalmazott: „Ki ő? A barátom.” A két vezető ezt követően az ukrajnai háborúról tárgyalt.
Nem sokkal később olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Trump arra próbálta rávenni az európai országokat, hogy csökkentsék, vagy akár teljesen állítsák le Ukrajna pénzügyi támogatását. Minderre állítólag néhány órával azután került sor, hogy az amerikai elnök szívélyes hangulatú kétoldalú megbeszélést folytatott Putyinnal.
A beszámolók szerint Trump Németországban találkozót kezdeményezett az úgynevezett Akaratok Koalíciójának vezetőivel is. Az egyeztetésen többek között Andy Burnham brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett.
Az amerikai elnök állítólag aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az európai országok továbbra is milliárdokat fordítanak Ukrajna támogatására. A Politico és a The Telegraph értesülései szerint arra is utalt, hogy az európai államok jelentős összegeket takaríthatnának meg, ha a háború véget érne.
Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő később a Politicónak azonban azt mondta, hogy nem helytálló az az állítás, miszerint Trump arra kérte volna az európai vezetőket, hogy állítsák le a Kijevnek nyújtott támogatásokat.
A tisztviselő szerint az amerikai elnök csupán azt a szándékát erősítette meg, hogy mielőbb véget szeretne vetni az ukrajnai háborúnak.







