Ez az első alkalom, hogy a Nemzetközi Bíróság (ICJ) népirtásért talált felelősnek egy államot – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön, azt követően, hogy a hágai székhelyű bíróság úgy ítélkezett: „megalapozza a népirtás bűntettének elkövetését" az, hogy Mianmar fegyveres erői becslések szerint legkevesebb tízezer, a rohingya kisebbséghez tartozó embert öltek meg a 2017-es katonai műveletek során.
Ez az ügy a nemzetközi igazságszolgáltatás határozott megnyilvánulása, és annak a megerősítése, hogy ilyen borzalmas tetteket nem szabad eltűrni – hangoztatta Guterres New Yorkban nyilatkozva.
Hozzátette: Mianmarnak az ENSZ-bírósági döntés tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségének megfelelően kell eljárnia.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is a mianmari állam felelősségét hangsúlyozta „az emberiség egyik legelképesztőbb bűncselekményében".
„A Mianmar állam által a rohingjákra kényszerített szenvedés, a gyötrelem és a megalázás foltot ejtett az emberiség lelkiismeretén. Üdvözlöm eme rettenetes tapasztalok áldozatainak és túlélőinek a bátorságát a bíróság előtt. Elismerésem azoknak az államoknak, akik közbenjártak az ügyben!" – írta a főbiztos.
Az Európai Unió szóvivője történelminek nevezte a döntést, és úgy ítélte meg, hogy nem szabad elfeledkezni a rohingják sorsáról a Nemzetközi Bíróság döntése után sem.
„A rohingja kisebbség hatalmas szenvedések – egyebek mellett kitelepítés és erőszak – áldozata volt, és nem szabad elfeledkezni a sorsáról. A Nemzetközi Bíróság történelmi döntése hangsúlyozza az áldozatok számára történő igazságszolgáltatás és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának a fontosságát" – áll a szóvivő közleményében.
A mianmari árnyékkormány, a Nemzeti Egységkormány, amelynek tagja az Aung Szan Szú Kji volt vezető pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért is, közölte: elismeri a Nemzetközi Bíróság joghatóságát és ítéletét.
„A katonai diktatúra elleni forradalom kezdetétől, 2021-től hangsúlyoztuk elkötelezettségünket a jog uralma, az emberi jogok, az igazságosság mellett és a részes államok kötelezettségét a népirtás megakadályozására, illetve a megbüntetésére" – áll a testület közleményében.
Ed Milliband brit külügyminiszter közölte: kormánya azonnali intézkedéseket hoz az ítélet fényében. A mianmari rendszer elleni szankciók kidolgozásának keretében elrendelték a mianmari katonai attasé kiutasítását az Egyesült Királyságból, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérték az ítélet megvitatására. Bekéretik a mianmari ügyvivőt is, és a következő napokban további lépéseket tesznek a felelősök számonkérése érdekében.
Vazed Haszina, aki az üldözött kisebbségiek Bangladesbe történt tömeges menekülése idején az ország miniszterelnöke volt, kijelentette: Banglades központi szerepet játszott a nyomozásokban és fontos bizonyítékok gyűjtésében szemtanúktól és a menekülttáborokban élő túlélőktől. Ezek az erőfeszítések most vezettek eredményre – tette hozzá.
Jaszmin Ullah rohingja aktivista, a feljelentést benyújtó gambiai küldöttség tagja kiemelte, hogy „ma a világ legmagasabb szintű bírósága megvizsgálta, mi történt a rohingjákkal és megnevezte azt, ami történt: népirtás".
Marieke de Hoon, az amszterdami egyetem nemzetközi jog professzora megjegyezte, hogy a bíróság ritkán él a lehetőséggel, hogy valamit népirtásnak nyilvánítson, és most először világosan kimondta, hogy egy állam a felelős a népe ellen elkövetett népirtásért, ami együtt jár azzal a felelősséggel, hogy biztonságos jövőt nyújtsanak a rohingjáknak. A bíróság egyértelműen bizonyította, hogy népirtásról szóló egyezmény működik tette hozzá.
Igazságtalannak minősítette a mianmari vezetés a hágai Nemzetközi Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletét, amely kimondta: az ázsiai ország fegyveres erői 2017-ben népirtást hajtottak végre a rohingja muszlim kisebbséggel szemben.
A mianmari elnök szóvivője a fővárosban, Najpjidóban megtartott sajtótájékoztatón arra mutatott rá, hogy a tizenöt fős bírói testületből kilencen szavaztak az ítélet mellett, míg hatan elutasították azt.
„Nem mind a 15 bíró értett egyet az ítélettel, vagyis a döntés nem volt egyhangú. Ezért igazságtalannak tartom” – szögezte le a szóvivő.
Tagadják a vádakat és a felkelők elleni fellépésre hivatkoznak
A mianmari kormányzat továbbra is visszautasítja a népirtás vádját, álláspontjuk szerint a hadsereg 2017-ben kizárólag az Arakán állam északi térségében aktív felkelők ellen indított katonai akciót. A tájékoztatón elhangzott: az ország minden tőle telhetőt megtett a bírósági eljárás során felmerült kérdések tisztázása érdekében, és igyekezett megfelelni nemzetközi kötelezettségeinek.
Százezer halálos áldozat és bírósági kötelezések
A hágai testület megállapítása szerint a mianmari katonaság hozzávetőleg százezer rohingjával végzett a 2017-es műveletek idején. A hadsereg élén akkor is a jelenlegi államfő, Min Aung Hlaing állt, aki személyesen irányította a hadműveletet.
A Nemzetközi Bíróság kötelezte Mianmart, hogy teremtse meg a rohingják biztonságos visszatérésének feltételeit, nyújtson kártérítést az áldozatok részére, továbbá vonja büntetőjogi felelősségre a népirtással gyanúsítható személyeket. A szóvivő ezekre az előírásokra érdemben nem reagált, mindössze annyit közölt, hogy a több mint háromszáz oldalas határozatot és a bírói véleményeket tüzetesen át kell tanulmányozniuk – írta meg az MTI.







