„Tarr Zoltán miniszter úgy fogalmazott: 2027 az »átmenet és a közös stratégiaalkotás«” éve lesz. Nagy Ervin kulturális államtitkár megígérte, hogy a szakmával állandó párbeszédet folytatnak. Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár pedig úgy vélekedett: »kiszámíthatóság nélkül nincs nyugodt alkotómunka«. Minderről a KULTÚRA2028 konferencián esett szó, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kezdeményezett és a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériummal együttműködve rendezett meg november 17–18-án a Freedomban” - írta Facebook-oldalán a Nemzeti Kulturális Alap.
„A kulturális finanszírozás jövőjéről szóló kétnapos tanácskozásra több mint nyolcvan szakmai szervezet kapott meghívást: kétszáz résztvevő nyolc szakmai műhelyben – szépirodalom és könyvkultúra; fotó-, ipar- és képzőművészet; építőművészet és örökségvédelem; közművelődés és népművészet; zene- és könnyűzene; színház- és táncművészet; közgyűjtemények; fesztiválok – vitatta meg a jelenlegi támogatási rendszer tapasztalatait, problémáit és a megújulás lehetőségeit. Konkrét javaslatokat is tettek. „A kulturális ágazat egészét érintő szakmai párbeszéd elindítása volt a célunk, és az, hogy a különböző kulturális területek képviselői egymás szempontjait és problémáit is megismerjék. A következő időszakban a kulturális célok közös meghatározása, a finanszírozási formák újragondolása és a konkrét reformlépések előkészítése következik”, mondta Mattyasovszky-Zsolnay Bence, az NKA alelnöke.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter – egyben a Nemzeti Kulturális Alap elnöke – a Kultúra2028 konferenciát megnyitó beszédében a magyar kulturális élet megújításának társadalmi jelentőségéről beszélt: „Kulturális rezsim helyett kulturális rendszert szeretnénk létrehozni, együtt az alkotókkal, az intézményekkel, a szervezetekkel és a fogyasztókkal. A kulturális rendszerváltás lényege, hogy a politikai hatalom ne tekintse a kultúrát saját tulajdonának.”
A konferencián jelentette be Tarr Zoltán azt is, hogy megkezdik az ország kulturális stratégiájának kidolgozását: „2027-et az átmenet és a közös stratégiaalkotás évének tekintjük. Meggyőződésünk, hogy a kulturális élet jövőjét meghatározó céloknak a szakmai közösségek tudásából, tapasztalatából és az egymással folytatott párbeszédből kell megszületniük. A már benyújtott és folyamatosan érkező ágazati elképzelésekből, az eddigi szakmai egyeztetések eredményeiből és a Kultúra2028 konferencián megszülető ajánlásokból közös vitaanyagot készítünk, amelyet országos szakmai és társadalmi egyeztetésre bocsátunk. A stratégiaalkotással párhuzamosan kidolgozzuk az NKA új működési és finanszírozási modelljét.” Hozzátette: „A magyar kultúra helye Európában van. Céltudatosan és felkészülten veszünk részt az új uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználási tervezésében.”
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kulturális kormányzat egyik legfontosabb szándéka a szakmai és társadalmi bizalom helyreállítása: „A politikát el kell távolítani a kulturális közegekből. Nem dolga, hogy megrendeléseket adjon a kulturális szektornak, és nem dolga, hogy olyan finanszírozást alakítson ki, amelyben vannak kivételezettek. Átlátható, kiszámítható támogatási rendszerre van szükség, amelyben mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A szakmával folytatott párbeszéd folyamatos lesz, és ezt számon is lehet kérni rajtunk.” Kiemelt feladatnak nevezte a fiatalok kulturális nevelését, a vidéki kulturális lehetőségek bővítését és a magyar kultúra nemzetközi kapcsolatainak megerősítését.
„Hiszem, hogy a kultúra és a művészet szabadságát is alkotmányba kell foglalnunk, pártpolitikától mentesen, közös nemzeti ügyként. Úgy kell megtennünk, hogy ez a szabadság soha többé ne a mindenkori hatalom jóindulatán múljon”, mondta Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár, aki szerint a kulturális intézmények szakmai önállóságát csak megfelelő működési feltételekkel lehet biztosítani: „A közgyűjtemények finanszírozásának rendezése ezért sem halogatható, az állami intézmények alapműködését pedig nem lehet évről évre eseti támogatásokból fenntartani. Kiszámíthatóság nélkül nincs nyugodt alkotómunka, és nincs hosszú távú tervezés sem.”
Mattyasovszky-Zsolnay Bence, az NKA alelnöke szerint az NKA pályázati rendszerének átalakítása önmagában nem elegendő: „Az elmúlt években alapvetően megváltoztak a kultúrafogyasztási szokások, és erre a támogatási rendszernek is válaszolnia kell. Ehhez először újra kell gondolni, milyen feladatot tölt be a kultúra a társadalomban, hogyan járul hozzá a közösségek megerősítéséhez, az oktatáshoz, a társadalmi felzárkóztatáshoz és a kulturális hozzáférés bővítéséhez. Meg kell határoznunk, mi az állam és az önkormányzatok fenntartói felelőssége, milyen forrásokból biztosítható az intézmények és szakmai szervezetek működése, és milyen feladatokat kell ellátnia a Nemzeti Kulturális Alapnak. A működés, a fejlesztés és az új szakmai programok finanszírozását külön kell választanunk.
Az NKA alelnöke a kétnapos tanácskozás tapasztalatait így összegezte: „Nyolc különböző kulturális terület képviselői foglalkoztak a finanszírozás megújításával, és számos kérdésben azonos következtetésre jutottak. Például egyértelmű igényként fogalmazták meg a kiszámíthatóságot: pályázati menetrendre, tervezhető döntési és kifizetési határidőkre, többéves támogatási lehetőségekre van szükség. A szakmai szervezeteknek valódi szerepet kell betölteniük a támogatási célok, a pályázati kiírások és az értékelési szempontok meghatározásában. A kollégiumi rendszer átalakítása kapcsán sok javaslat született. Széles körű egyetértés alakult ki abban is, hogy a döntések szakmai alapjait, az összeférhetetlenségi szabályokat és a támogatások felhasználását mindenki számára követhetővé kell tenni. Pontosan kell látnunk, milyen eredménye van a kulturális támogatásoknak. Ehhez megfelelő adatok, átfogó kultúrafogyasztási kutatás és az egyes szakterületekhez igazodó értékelési módszerek kellenek. Nem lehet minden kulturális teljesítményt ugyanazzal a mércével megítélni, de valamennyi esetében vizsgálnunk kell, hogy a közpénzből támogatott munka milyen eredményt hoz, kikhez jut el, és milyen hatással van a közösségekre. Az új kulturális finanszírozást én közösségközpontúnak gondolom.”
A KULTÚRA2028 konferencia a kulturális stratégia előkészítésének „nulladik pontja” volt, a szakmai párbeszéd és a közös gondolkodás kezdete: „A következő lépés a javaslatok rendszerezése és továbbítása a kulturális kormányzatnak. A résztvevő szakmai szervezeteknek is visszajelzést adunk a közös munka eredményeiről. A párbeszédet a jövő évben a régiókban és a határon túli magyar kulturális közösségekben is folytatja a kormányzat és az NKA. Egyébként azért kapta a konferencia a KULTÚRA2028 címet, mert egy új finanszírozási rendszer kialakításához időre van szükség”, említette Mattyasovszky-Zsolnay Bence. Hozzáfűzte: „Számomra a konferencia legfontosabb tanulsága az, hogy a szakmai szervezetek felkészültek erre a hatalmas stratégiai munkára.”
A KULTÚRA2028 konferencia első napján Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója átfogó elemzést adott a magyar kulturális finanszírozási rendszerről, Inkei Péter, a Budapesti Kulturális Obszervatórium nyugalmazott igazgatója pedig nemzetközi kitekintést nyújtott. A második napon – a szakmai műhelyek javaslatainak bemutatását követően – Petrik Máté helyettes államtitkár a digitalizáció és az adatkezelés lehetőségeit ismertette. Mattyasovszky-Zsolnay Bence, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke az NKA megújításáról és a projektalapú támogatások jövőjéről tartott előadást” – írták bejegyzésükben.







