Az ukrajnai Herszon megyében található, orosz megszállás alatt álló Oleski településen rekedt civilek kimenekítésére indított humanitárius művelet újabb aggodalmakat vetett fel. Bár az ideiglenes tűzszünet lehetőséget teremtett a segélyszállítmányok eljuttatására és a lakosság evakuálásának előkészítésére, egyelőre nem világos, hogy az emberek valóban szabadon választhatják-e meg, hová menekülnek.
A legnagyobb félelmet az okozza, hogy a távozni kívánó civileket először az oroszok által megszállt Krímbe vagy Oroszország területére szállíthatják, ahonnan később folytathatnák útjukat. Ez felveti a kényszerű áttelepítés veszélyét, különösen annak fényében, ami 2022-ben Mariupolban és más megszállt ukrán területeken történt.
Az október 27-én életbe lépett ideiglenes tűzszünet a tervek szerint november 1-jéig tart. Dmytro Lubinec ukrán emberi jogi biztos október 28-án arról számolt be, hogy a fegyvernyugvás első harminc órája incidensek nélkül telt el. Ez ritka lehetőséget teremtett a becslések szerint még mindig mintegy kétezer oleski civil számára, akik súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiánnyal küzdenek. A tűzszünet azt is lehetővé tette, hogy a Herszon megye korábban felszabadított területeire menekült egyes ukránok hosszú idő után ismét meglátogassák otthonaikat és hozzátartozóikat. Az ukrán hatóságok ugyanakkor a művelet érzékenységére és a tűzszünet törékenységére hivatkozva nem közöltek részletes információkat a kimenekítés menetéről.
A jelenlegi helyzet azért is kelt különösen nagy aggodalmat, mert 2022-ben Mariupolból és az Azovi-tenger partvidékének más megszállt településeiről már történtek olyan lakossági áttelepítések, amelyek során civilek orosz ellenőrzés alatt álló területekre kerültek. Közülük sokakat úgynevezett szűrési eljárásnak vetettek alá: kihallgatták, átkutatták őket, és biometrikus adataikat is rögzítették. A Human Rights Watch dokumentált olyan eseteket, amelyekben az embereknek valójában nem volt érdemi választási lehetőségük az úti céljukat illetően. Az Amnesty International pedig bántalmazásokról, elektromos sokkolóval végrehajtott kínzásokról és kivégzéssel való fenyegetésekről szóló beszámolókat rögzített. A két szervezet megállapításai szerint a kényszerű áttelepítések háborús bűncselekménynek, illetve bizonyos körülmények között emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek. Önmagában azonban az, hogy valaki Oroszországon vagy a megszállt Krímen keresztül jut el biztonságos helyre, még nem jelent kényszerű deportálást. A döntő kérdés az, hogy az érintettek valóban önként távozhatnak-e, szabadon választhatnak-e úti célt, és később akadálytalanul tovább utazhatnak-e.
Moszkva tagadja, hogy kényszerrel akarná elszállítani Oleski lakóit, és azt állítja, hogy a kitelepítés kizárólag az érintettek beleegyezésével történhet. Az aggodalmakat azonban fokozta, hogy Yana Lantratova orosz emberi jogi biztos Oleskit Oroszország területének nevezte, és kijelentette, hogy ott az orosz jogszabályok érvényesek. A nemzetközi jog szerint ugyanakkor a település továbbra is Ukrajna része, és Oroszország területi igényei ezt a jogállást nem változtatják meg. Lantratova azt is közölte, hogy a humanitárius művelet keretében élelmiszert, gyógyszereket és higiéniai termékeket juttatnának el a lakossághoz, valamint segítenék azokat, akik el akarnak menekülni. Állítása szerint azonban viszonylag kevesen szeretnék elhagyni a várost.
Oleski a Dnyeper folyó déli partján, Herszon városával szemben fekszik, és az orosz hadsereg 2022 februárjában, a teljes körű invázió kezdeti szakaszában foglalta el. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok helyett itt az Institute for the Study of War (ISW) nevű amerikai kutatóintézet adatai szerint a megszálló hatóságok 2025 decemberének végén leállították az élelmiszer és más létfontosságú termékek rendszeres szállítását, és 2026 májusa óta nem jutott élelmiszer vagy gyógyszer a településre. Az ukrán fél korábban több alkalommal is helyi humanitárius tűzszünetet javasolt, ám ezek nem vezettek eredményre, ezért az ukrán erők drónokkal próbáltak élelmiszert eljuttatni a lakossághoz. Az ISW az orosz megszálló hatóságokat teszi felelőssé a humanitárius válság súlyosbodásáért, arra hivatkozva, hogy akadályozták a segélyszállítmányok célba juttatását és a civilek kimenekítését.
A művelet sikerét végső soron nem pusztán az dönti el, hogy meddig marad érvényben a tűzszünet, illetve sikerül-e élelmiszert és gyógyszereket eljuttatni a városba. Legalább ilyen fontos, hogy a távozni kívánó emberek biztonságosan elhagyhassák otthonukat, ne kényszerítsék őket számukra nem kívánt úti célra, és valóban eljuthassanak arra a területre, ahol élni szeretnének - írja az Euronews.
