Az orosz–ukrán háború 2022-es kezdete óta számos ország próbált közvetítőként fellépni, béketervet készített, tárgyalásoknak adott otthont vagy diplomáciai csatornát biztosított Moszkva és Kijev között.
A legfontosabb szereplők közé tartozik Törökország, amely már 2022 tavaszán otthont adott az orosz–ukrán tárgyalásoknak, később pedig az ENSZ-szel együtt kulcsszerepet játszott a fekete-tengeri gabonamegállapodás létrehozásában. Ankara azóta is többször jelezte, hogy kész újabb tárgyalásokat vagy akár vezetői találkozót megrendezni. Törökország 2026-ban is felmerült egy lehetséges újabb csúcstalálkozó helyszíneként.
Szaúd-Arábia szintén fontos közvetítővé vált. Dzsidda 2023-ban több mint 40 ország részvételével adott otthont az ukrajnai rendezésről szóló találkozónak, 2025-ben pedig már amerikai–orosz egyeztetések helyszíne is volt. Rijád azért különösen érdekes közvetítő, mert egyszerre tart fenn kapcsolatot Moszkvával, Kijevvel és Washingtonnal. Svájc 2024 júniusában rendezte meg a nagyszabású békecsúcsot Bürgenstockban, amelyen több mint 90 ország vett részt. A találkozó célja egy későbbi, átfogó békefolyamat alapjainak megteremtése volt, bár Oroszország nem vett részt rajta.
Kína 2023-ban saját, 12 pontos rendezési javaslattal állt elő, és azóta is azt hangoztatja, hogy tárgyalásos megoldást szeretne. Peking előnye közvetítőként, hogy komoly befolyással rendelkezik Moszkvára, ugyanakkor éppen a szoros orosz–kínai kapcsolat miatt Kijev és több nyugati ország fenntartásokkal kezeli a kínai kezdeményezéseket. Brazília Kínával közösen is próbált alternatív békekezdeményezést kialakítani, és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök többször felajánlotta országa közvetítését. India pedig folyamatosan kapcsolatban maradt mind Oroszországgal, mind Ukrajnával; Narendra Modi többször hangsúlyozta, hogy a konfliktust nem a harctéren, hanem diplomáciai úton kell lezárni. A kutatások Brazíliát, Kínát, Indiát, Szaúd-Arábiát, Dél-Afrikát és Törökországot is azok közé az országok közé sorolják, amelyek ténylegesen bekapcsolódtak valamilyen formában a közvetítési erőfeszítésekbe.
Dél-Afrika és több más afrikai ország is tett konkrét kísérletet. 2023-ban egy afrikai békedelegáció – többek között Dél-Afrika, Szenegál, Zambia és más államok képviselőivel – Kijevbe, majd Szentpétervárra utazott, hogy saját békejavaslatáról tárgyaljon Volodimir Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyinnal. Emellett a Vatikán is közvetítő szerepet vállalt, elsősorban humanitárius kérdésekben, például foglyok és elhurcolt ukrán gyermekek ügyében, miközben többször felajánlotta diplomáciai segítségét is.
Az Egyesült Arab Emírségek és Katar elsősorban konkrét humanitárius közvetítésekkel szerzett szerepet: az Emirátusok több orosz–ukrán hadifogolycsere létrejöttében működött közre, Katar pedig az Oroszországba került ukrán gyermekek hazajuttatásában segített. Az Egyesült Arab Emírségek ráadásul 2026-ban Törökország és Svájc mellett egy lehetséges magas szintű orosz–ukrán találkozó helyszíneként is felmerült.
Mára az Egyesült Államok is az egyik legfontosabb közvetítővé vált. Donald Trump kormányzata közvetlen tárgyalási csatornákat épített ki Moszkva és Kijev felé, amerikai küldöttek pedig mind Putyinnal, mind Zelenszkijjel tárgyaltak. A legfrissebb, szeptember eleji amerikai közvetítés során Zelenszkij szerint Washington több „tisztességes” elképzelést is előterjesztett, és továbbra is napirenden van egy olyan találkozó lehetősége, amelyen végül az orosz és az ukrán fél is részt venne.
India a háború kezdete óta igyekezett kapcsolatban maradni mind Moszkvával, mind Kijevvel, és többször felajánlotta közvetítői segítségét. Narendra Modi miniszterelnök 2024-ben Moszkvában Vlagyimir Putyinnal, majd Kijevben Volodimir Zelenszkijjel is személyesen tárgyalt, ahol arra sürgette a feleket, hogy közvetlen párbeszéddel és diplomáciai úton keressenek megoldást, és jelezte, hogy India kész aktív szerepet vállalni a békefolyamatban. India a svájci békecsúcson is képviseltette magát, miközben fenntartotta szoros kapcsolatait Oroszországgal, ami lehetővé tette, hogy továbbra is közvetlenül kommunikáljon Putyinnal. A legfrissebb fejlemény szerint a 2026. szeptemberi újdelhi BRICS-csúcson Modi ismét konkrét segítséget ajánlott Putyinnak egy békemegállapodás közvetítéséhez, Kínával együtt; az indiai vezető már az előző hónapban is személyesen közölte Putyinnal, hogy a háborúnak véget kell vetni.
