Egy érdekes finn megoldás körvonalazódik: Helsinki a jövőben akár atomenergiával is fűtheti a város épületeit. A finn fővárosban kis moduláris atomreaktorokkal, úgynevezett SMR-ekkel szeretnék kiváltani a fosszilis energiahordozók egy részét.
A koncepció lényege, hogy a reaktorok elsősorban nem villamos energiát termelnének, hanem közvetlenül a távhőrendszer számára állítanának elő hőt. Ez különösen érdekes Helsinki esetében, ahol mintegy 700 ezer ember él, és az épületek közel 90 százaléka csatlakozik a távhőhálózathoz.
A tervhez már meg is kezdődtek a gyakorlati tesztek. Helsinki Salmisaari városrészében, egy korábbi széntüzelésű erőmű turbinacsarnokában építi a finn Steady Energy az LDR-50 nevű prototípust. A berendezés 50 megawatt hőteljesítményre készül. A prototípus azonban jelenleg még nem tartalmaz nukleáris üzemanyagot: elektromos fűtőelemekkel állítják elő azt a hőt, amelyet később a reaktorban a maghasadás biztosítana. Így a fejlesztők teljes méretben vizsgálhatják többek között a hűtést és a biztonsági rendszereket.
Az LDR-50 abban is különbözik a hagyományos atomerőművektől, hogy nem elsősorban áramtermelésre tervezték. A maghasadás során keletkező hő vizet melegítene fel, amely hőcserélőkön keresztül kerülne a városi távhőrendszerbe. Emiatt nincs szükség a hagyományos erőművekben alkalmazott turbinára és generátorra. A rendszer körülbelül 150 Celsius-fokos üzemi hőmérsékleten működne, ami jóval alacsonyabb a villamosenergia-termelő atomreaktorokénál. A vállalat szerint a kereskedelmi célú reaktorokat akár a föld alatt is el lehetne helyezni.
Helsinki hosszabb távon még nagyobb rendszerben gondolkodik. Az energiaszolgáltató Helen egy 400–500 megawatt hőteljesítményű SMR-rendszer lehetőségét is vizsgálja, amely egyetlen nagyobb vagy több kisebb reaktorból állhatna. Három lehetséges helyszínt is kijelöltek: a korábbi salmisaari erőmű területét, a keleti Vuosaari energia- és kikötői térséget, valamint az Östersundom közelében található Norrbergetet. A végleges döntés azonban még nem született meg, és előtte környezeti vizsgálatokra, helyszínvizsgálatokra, valamint a megfelelő reaktortechnológia kiválasztására is szükség van.
A finn elképzelés mögött az is áll, hogy Helsinki 2040-ig szeretné megszüntetni az égetésen alapuló energiatermelést. A város ezért több alternatívát vizsgál, például nagyméretű hőszivattyúkat, elektromos kazánokat és más hőforrásokat, de az atomenergia is bekerült a lehetőségek közé. A projekt nemzetközi támogatást is kapott: az Európai Beruházási Bank 2026 szeptemberében akár 40 millió eurós finanszírozást hagyott jóvá a Steady Energy számára kutatásra, fejlesztésre, tesztelésre és az engedélyezés előkészítésére. A vállalat a tervek szerint az első kereskedelmi rendszereket a 2030-as években állítaná üzembe.
A finn elképzelés azért különleges, mert itt az atomenergia nem egy távoli erőműben termelne kizárólag villamos energiát, hanem közvetlenül egy nagyváros fűtési rendszerét szolgálná ki. Helsinki példája azt mutatja, hogy az energiaválság és a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének kényszere újraértelmezheti az atomenergia szerepét: a jövőben nem feltétlenül csak áramot, hanem közvetlenül hőt is előállíthatnak vele - írja a SmartupNews.
