Rejtélyes haláleset borzolja a kedélyeket Oroszországban, miután egy szibériai járványügyi kutatóintézet 28 éves munkatársa tisztázatlan eredetű tüdőgyulladásban meghalt.
A tragédia azért váltott ki nemzetközi aggodalmat, mert a fiatal nő egy olyan intézményben dolgozott, ahol többek között a pestissel is foglalkoznak. Miközben az orosz hatóságok tagadják, hogy laboratóriumi baleset vagy pestisfertőzés történt volna, az interneten egyre többen emlegetik Baba Vanga bolgár jósnő állítólagos jóslatát, amely szerint Szibériából egy veszélyes kórokozó szabadulhat el.
A különös eset az irkutszki pestiskutató intézetben kezdődhetett. A 28 éves Darja Sipilova szeptember végén került kórházba súlyos tüdőgyulladás tüneteivel, majd október 2-án életét vesztette. Halála után olyan értesülések jelentek meg, amelyek szerint a fiatal laboratóriumi dolgozó egy véletlen baleset következtében fertőződhetett meg.
A nem hivatalos beszámolók alapján a nő állítólag eltört egy kémcsövet, amely veszélyes kórokozót tartalmazhatott. A feltételezések szerint a baleset során akár a tüdőpestist okozó baktériummal is érintkezhetett. Ezt azonban nem sikerült függetlenül igazolni, az orosz járványügyi hatóságok pedig kifejezetten cáfolták a laboratóriumi balesetről és a pestisfertőzésről szóló híreket.
Az eset körüli bizonytalanságot tovább fokozta, hogy a térségben több egészségügyi intézményben is rendkívüli óvintézkedéseket vezettek be. Helyi beszámolók szerint Irkutszkban és a közeli Selehov városában kórházakat, illetve egyes osztályokat helyeztek karantén alá, miközben a lehetséges kontaktok egészségi állapotát is ellenőrizték.
Az orosz hatóságok később közölték, hogy a nő halálát ismeretlen eredetű tüdőgyulladás okozta. A vizsgálatok szerint nem mutattak ki olyan kórokozót, amely összefüggésbe hozható lett volna a munkájával, és a kutatóintézetben sem találtak laboratóriumi balesetre utaló bizonyítékot. A hivatalos tájékoztatás szerint a térség járványügyi helyzete stabil, és nem regisztráltak további fertőzéseket.
A kezdetben egymásnak ellentmondó tájékoztatások azonban nem oszlatták el teljesen az aggodalmakat. A német Tagesschau szerint az orosz hatóságok korábban különösen veszélyes fertőzés lehetőségéről is beszéltek, ami hozzájárult a találgatások elterjedéséhez.
A történet különösen érzékeny témát érint, hiszen a pestis az emberiség történetének egyik legpusztítóbb fertőző betegsége. A 14. századi fekete halál Európa lakosságának jelentős részét elpusztította, és becslések szerint világszerte több tízmillió ember halálát okozta.
A betegséget a Yersinia pestis nevű baktérium okozza, amely természetes körülmények között elsősorban rágcsálókban és a rajtuk élő bolhákban fordul elő. A pestisnek több formája ismert, amelyek közül a tüdőpestis különösen veszélyes. Ez a változat megfelelő körülmények között emberről emberre is terjedhet, és kezelés nélkül rendkívül gyorsan halálossá válhat.
A középkori járványokhoz képest azonban ma már jelentősen más a helyzet. A pestis bakteriális eredetű fertőzés, ezért időben megkezdett antibiotikumos kezeléssel gyógyítható. Bár a betegség napjainkban sem tűnt el teljesen, a modern járványügyi ellenőrzés és az orvosi kezelések jelentősen csökkentik egy világméretű járvány kialakulásának veszélyét.
A szibériai haláleset híre ugyanakkor nemcsak a járványügyi szakemberek figyelmét keltette fel. A közösségi médiában ismét terjedni kezdett egy különös történet Baba Vangáról, a 20. század egyik legismertebb jósnőjéről.
Az 1911-ben született, 1996-ban elhunyt bolgár asszonynak számos állítólagos jövendölést tulajdonítanak. Követői szerint előre látta többek között a világ jelentős politikai fordulatait, természeti katasztrófáit és különböző tragédiákat. Az ilyen történetek hitelességét azonban rendkívül nehéz ellenőrizni, mivel a neki tulajdonított jóslatok jelentős része nem maradt fenn hiteles, korabeli írásos dokumentumokban.
A mostani eset kapcsán egy olyan állítólagos jövendölés került ismét elő, amely szerint a tudósok Szibériában egy régóta megfagyott, veszélyes vírust szabadítanak el. A történet korábbi változatai szerint az eseménynek már 2022-ben vagy 2023-ban be kellett volna következnie. Az interneten most terjedő változatok viszont már 2027-et emlegetik.
A News.de szerint különösen figyelemre méltó, hogy a jóslat időpontja az évek során megváltozott. Míg korábban a 2022-es vagy 2023-as év szerepelt a történetben, most egyesek már 2027-re helyezik az állítólagos katasztrófát. Ez önmagában is kérdésessé teszi, mennyire tekinthető hitelesnek a jósnőnek tulajdonított kijelentés.
A történetnek ráadásul tudományos szempontból is van egy fontos ellentmondása. A Baba Vangának tulajdonított jóslat egy megfagyott vírus kiszabadulásáról szól, a szibériai laboratórium körüli találgatások viszont a pestisre vonatkoznak. A pestist nem vírus, hanem baktérium okozza, így a két történet nem azonos fertőzésről szól.
Az elmúlt években valóban jelentek meg tudományos kutatások arról, hogy a szibériai örökfagy, vagyis a permafroszt olvadása során régóta megőrződött mikroorganizmusok kerülhetnek elő. Egyes kutatóknak laboratóriumi körülmények között sikerült több tízezer éves vírusokat is újra aktiválniuk. Ezek a kutatások azonban nem jelentik azt, hogy egy új, emberekre veszélyes világjárvány kitörése elkerülhetetlen lenne.
A szibériai laboratóriumi haláleset körüli nemzetközi figyelmet tovább erősítette, hogy az Egyesült Államok is reagált a történtekre. Marco Rubio amerikai külügyminiszter október 5-én arról beszélt, hogy Washington figyelemmel kíséri a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy bár Oroszország és az Egyesült Államok között korlátozott a közvetlen légi forgalom, egy fertőző betegség nemzetközi terjedésének lehetőségét komolyan kell venni. Ugyanakkor nem tartotta indokoltnak a pánikot.
A Welt október 8-i beszámolója szerint a történtek miatt a WHO is további tájékoztatást sürgetett, miközben a nemzetközi szakértők arra figyelmeztettek, hogy jelenleg nincs megbízható bizonyíték sem egy kibontakozó pestisjárványra, sem egy új világjárvány közvetlen veszélyére.
A Baba Vangának tulajdonított jóslat tehát egyelőre nem több ellenőrizetlen legendánál, amelyet egy valóban megtörtént, de tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halálesettel kapcsoltak össze. Nincs hiteles bizonyíték arra, hogy a bolgár jósnő valóban megjövendölte volna a mostani eseményeket, ahogyan arra sincs, hogy Szibériában pestisjárvány tört volna ki.
A történet legnagyobb rejtélye továbbra is az, hogy pontosan mi okozta a fiatal laboratóriumi dolgozó halálát. Az orosz hatóságok szerint nem pestisfertőzés és nem laboratóriumi baleset történt, de a tüdőgyulladás pontos kiváltó okát a nyilvánosság számára nem tisztázták.
A szibériai tragédia így egyszerre mutat rá a veszélyes fertőző betegségekkel kapcsolatos társadalmi félelmekre és arra, milyen gyorsan válhat egy tisztázatlan haláleset világméretű találgatások alapjává. Miközben az interneten egyre többen keresnek összefüggést Baba Vanga állítólagos jóslata és a történtek között, a legfontosabb kérdésekre továbbra is a tudományos vizsgálatok adhatnak választ.
