Nem minden kutyából lehet jó kábítószer-kereső kutya, és érdekes módon nem feltétlenül a fajta a legfontosabb.
Sokkal többet számít az állat idegrendszere, kíváncsisága, kitartása, szaglása és az, hogy mennyire szeret keresni és játszani. A magyar rendőrség egyik tapasztalt kutyavezetője szerint kifejezetten előnyös, ha egy kutya rendkívül energikus, kíváncsi, és addig nem nyugszik, amíg meg nem oldja a számára adott feladatot. A szolgálati munkában gyakori a német juhász és a belga juhász, különösen a malinois, de keresőkutyaként labradorok, vizslák, terrierek és különböző keverékek is kiválóan teljesíthetnek. A NAV állományában korábban német, belga és holland juhászok mellett jagdterrierek, Jack Russell és patterdale terrierek, vizslák, labradorok és keverék kutyák is dolgoztak. A magyar kábítószer-kereső kutyák története ráadásul foxterrierekkel kezdődött: az első ilyen vámhatósági kutyák az 1970-es évek elején érkeztek Magyarországra.
A kiválasztás során azt figyelik, hogy a kutya mennyire motiválható, szeret-e tárgyakat keresni és megszerezni, hogyan viselkedik idegen helyen, mennyire magabiztos, illetve képes-e önállóan megoldani problémákat. Egészségügyileg is alkalmasnak kell lennie a munkára. A NAV-nál például a jelöltek mozgásszervi és belgyógyászati vizsgálatokon is átesnek. A keresőkutyának nem az a feladata, hogy agresszív legyen: egy kábítószer-kereső ebnek sokkal inkább megszállott keresőnek kell lennie.
A kiképzés alapja tulajdonképpen egy játék. Először megtanítják a kutyának, hogy keresse meg kedvenc játékát vagy apporttárgyát. Ezután ehhez társítják a keresett anyag szagát. A kutya így megtanulja, hogy bizonyos szagok megtalálása elvezet a számára értékes „zsákmányhoz”, vagyis a játékhoz és a jutalomhoz. Később a játékot már nem rejtik el együtt az anyaggal: a kutyának kizárólag a megtanult szagot kell megtalálnia, majd egy előre megtanított módon jeleznie kell a vezetőjének. A feladatokat fokozatosan nehezítik: a szagmintát járművekben, csomagokban, helyiségekben vagy nehezebben hozzáférhető pontokon helyezik el.
Fontos tévhit, hogy a kábítószer-kereső kutyákat „rászoktatják” a drogra. Nem azért keresik a kábítószert, mert kívánják azt, és nem kell elfogyasztaniuk belőle semmit. Számukra a kábítószer szaga egy megtanult jelzés, amely a játékhoz és a sikerélményhez kapcsolódik. A magyar szabályozás különösen szigorúan rendelkezik a kiképzéshez használt valódi kábítószerminták tárolásáról, kiadásáról, visszavételéről és nyilvántartásáról.
A kiképzés időtartama szervezetenként és képzési rendszerenként eltérő lehet. A NAV-nál ismertetett rendszerben a szakirányú képzés körülbelül 14–16 hétig tartott, és vizsgával zárult. A büntetés-végrehajtás saját tenyésztésű kutyáinál már kölyökkorban elkezdődik a képességek játékos fejlesztése, majd négy-öt hónapos kortól választják ki, hogy melyik állat milyen szakterületre a legalkalmasabb. Az ezt követő szakirányú tanulás három-hat hónapig tarthat. A rendőrség egyik 2025-ös bemutatása szerint egy kábítószer- és nyomkereső kutya néhány hónaposan kezdheti a tanulást, és nagyjából másfél éves korára válhat teljes értékűen bevethetővé.
A vizsga azonban nem jelenti a tanulás végét. A keresőkutyákat egész pályafutásuk alatt rendszeresen tréningezik. A rendőrség jelenlegi szabályozása a kábítószer-kereső kutyák számára legalább heti kétszer három óra szintentartó képzést ír elő, emellett a kutyavezető és kutyája évente kéthetes továbbképzésen vesz részt, amely minősítéssel zárul. Ez azért szükséges, mert a kutyának hosszú éveken keresztül ugyanolyan megbízhatóan kell felismernie a szagokat és jeleznie a találatot.
Egy keresőkutya munkanapja sem állhat órákon át megszakítás nélküli szimatolásból. A koncentrált szagmunka fizikailag és mentálisan is megterhelő. A büntetés-végrehajtás szabályzata például kimondja, hogy a kábítószer-kereső kutyát csak addig szabad dolgoztatni, amíg nem mutatja a kifáradás jeleit. Ha elfárad, a munkát meg kell szakítani, és legalább 15 perc pihenőt kell biztosítani számára. Kábítószer-kereső kutyával járműveket, rakományokat, postai küldeményeket, csomagokat, ruhadarabokat és más területeket is átvizsgálhatnak.
A szolgálati idő általában több év. A NAV korábbi tájékoztatása szerint a szolgálati kutyák jellemzően hét-nyolc évet dolgoztak, de előfordult ötéves és egészen kivételesen 13 éves szolgálati idő is. Hogy pontosan mikor vonnak ki egy kutyát a szolgálatból, nem egyszerűen a születési dátumától függ: az egészségi állapot, a fizikai terhelhetőség és a munkaképesség a döntő.
A nyugdíjazott kutyák sorsa általában kifejezetten családias. Sok esetben annál a kutyavezetőnél maradnak, akivel éveken keresztül együtt dolgoztak és gyakran együtt is éltek. A büntetés-végrehajtás szabályai szerint nyugdíjazás után a kutya a vezetőjéhez vagy más örökbefogadóhoz kerülhet, illetve szükség esetén a szervezet kutyatelepén is elhelyezhető. A NAV-nál ismertetett gyakorlat szerint szinte természetes volt, hogy a kutyavezető magához vette nyugdíjba vonuló társát.
Arra viszont, hogy 2026-ban pontosan hány kábítószer-kereső kutya dolgozik Magyarországon, nincs könnyen hozzáférhető, egységes nyilvános országos adat. Ennek egyik oka, hogy nem kizárólag a rendőrség alkalmaz ilyen kutyákat: a NAV és a büntetés-végrehajtás is rendelkezik szolgálati ebekkel, ráadásul egyes kutyák többféle képzettséggel rendelkeznek. A régebbi adatok ezért nem használhatók megbízhatóan mai országos létszámként. A rendőrség 2025-ben például Hajdú-Bihar vármegyében önmagában egy hétfős kutyavezetői csoportról számolt be, amelyben a vezetők többsége két, különböző feladatokra képzett kutyával dolgozott.
Az viszont jól látható, hogy Magyarországon ma is rendszeresen alkalmazzák őket. A rendőrség 2026 januárjában például olyan összevont képzésről számolt be, amelyen kábítószer-keresési feladatokat is gyakoroltak, és hangsúlyozta, hogy a szolgálati kutyákat folyamatosan tréningezik az éles bevetésekre. A börtönökben különösen fontos szerepük van a tiltott szerek felkutatásában: a büntetés-végrehajtás egy korábbi összesítése szerint 2023-ban már az év során 135 alkalommal foglaltak le kábítószergyanús anyagot fogvatartottaktól szolgálati kutyák segítségével. A NAV-nál pedig többek között határátkelőkön, repülőtéren, járművek, poggyászok és postai küldemények ellenőrzésében vetik be a keresőkutyákat. A technikai fejlődés ellenére tehát a kutya orra továbbra is rendkívül értékes eszköz a hatóságok számára.
