A homoktövis (Hippophae rhamnoides) egy tövises cserje, amelynek apró, élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok különböző tápanyagokban. Európa és Ázsia számos részén őshonos, és különösen jól tűri a szélsőséges körülményeket, a hideget, a szárazságot és a gyenge minőségű talajt. Magyarországon is termesztik. A növény termését régóta használják élelmiszerként és a hagyományos gyógyászatban, az utóbbi évtizedekben pedig főként magas C-vitamin-tartalma miatt vált népszerűvé.
A homoktövis valóban kiemelkedő C-vitamin-forrás, de a pontos mennyiség jelentősen függ a fajtától, az érettségtől, a termesztési körülményektől és a feldolgozástól. A friss termésben általában több száz milligramm C-vitamin lehet 100 grammonként, egyes fajtáknál pedig ennél lényegesen magasabb értékeket is mértek. Összehasonlításképpen a narancs 100 grammja nagyjából 50 mg C-vitamint tartalmaz. Emiatt a homoktövis akár többszörösen is meghaladhatja a citrusfélék C-vitamin-tartalmát.
A C-vitamin többek között hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, részt vesz a kollagénképződésben, segíti a vas felszívódását, és antioxidánsként hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a homoktövis önmagában megakadályozná a megfázást vagy más betegségeket. Inkább egy tápanyagokban gazdag élelmiszerként érdemes rá tekinteni.
Ráadásul nemcsak C-vitamin található benne. A bogyók karotinoidokat, flavonoidokat, E-vitamint és különböző növényi polifenolokat is tartalmaznak. Különlegessége, hogy a terméshús és a mag olajokat is tartalmaz. A homoktövisolajban többféle zsírsav található, a terméshúsból készült olaj pedig palmitoleinsavat, vagyis omega-7 zsírsavat is tartalmaz. Emiatt a homoktövis összetétele táplálkozási szempontból meglehetősen szokatlan egy gyümölcshöz képest.
A homoktövissel kapcsolatban vizsgálják többek között a gyulladásos folyamatokra, a vérzsírokra, a vércukorszintre, a bőrre és a nyálkahártyákra gyakorolt lehetséges hatásokat is. Vannak ígéretes kutatási eredmények, de ezekből még nem következik, hogy a homoktövis betegségek kezelésére alkalmas lenne. A legerősebben alátámasztható előnye továbbra is az, hogy rendkívül tápanyagdús növényi élelmiszer.
Frissen is fogyasztható, bár nagyon savanyú és fanyar, ezért sokan önmagában nem kedvelik. Gyakrabban készítenek belőle levet, velőt, pürét, szörpöt, lekvárt vagy teát, illetve joghurtba, turmixba és zabkásába is keverhető. Kapható fagyasztott formában, porított termékként, valamint homoktövismag- és terméshúsolajként is. A különböző készítmények azonban nem egyenértékűek: például az olajat elsősorban a zsírsavak miatt fogyasztják, nem C-vitamin-forrásként.
A C-vitamin hőérzékeny, ezért a hosszú ideig tartó főzés és bizonyos feldolgozási eljárások csökkenthetik a mennyiségét. Ha valaki elsősorban a C-vitamin miatt fogyaszt homoktövist, érdemes kevésbé hőkezelt, hozzáadott cukor nélküli terméket választania. A homoktövis tehát nem valamiféle csodaszer, de különleges összetétele miatt joggal tartják az egyik C-vitaminban leggazdagabb gyümölcsnek, és változatos étrend részeként értékes tápanyagforrás lehet.
