Pünkösdkor a Szentlélek kiáradását ünnepeljük

Jézus kereszthalála előtt megígérte tanítványainak, hogy miután eltávozott,elküldi majd a Szentlelket. A húsvét utáni hetedik vasárnapon Jeruzsálemben gyülekeztek Jézus hívei, amikor tanítványaira, az apostolokra lángnyelvek alakjában – amelyek az isteni jelenlétet szimbolizálják – leszállt a Szentlélek.

A Szentháromságban a Szentlélek a harmadik személy, amely az Atya és Fiú közötti szeretet kiáradása. A Szentélek eljövetelét – amellyel a húsvét misztériuma beteljesedik – már jóval Jézus születése előtt az Ószövetség több prófétája, köztük Ezékiel és Jeremiás is megjövendölte:

„Új szövetséget kötök veletek... akkor majd... új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek... Az én Lelkemet oltom belétek...” (Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k).

Keresztelő Szent János pedig így jövendölt: „Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni” (Máté 3,11)

A katolikus ikonográfiában a Szentlélek jelképe a galamb. Ez a szimbólum onnan származik, hogy amikor Jézus megkeresztelkedett, az Újszövetség szavai szerint galamb képében leszállt rá a Szentlélek.

A Szentlélek pünkösdi kiáradásakor ajándékokkal, krizmákkal halmozta el a hívőket, ezek közül csupán az egyik képesség a nyelveken szólás, amelyet az Újszövetség az Apostolok Cselekedeteiben örökített meg:

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.(ApCsel:2.1 –2.4)

Jóel próféta így jelezte előre a Szentléke eljövetelét: „Az utolsó napokban így szól az Isten, kitöltök Szellememből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Szellememből, és ők is prófétálnak.” (ApCsel 2:17-18)

Jeruzsálemben a jeles napon Péter apostol magyarázta el a jelenlevőknek, ahogy amit látnak, és éreznek, azzal az írás teljesedik be.

A pünkösd a keresztények számára az új törvény és a katolikus egyház születésnapja.

A keresztény pünkösd eredete a zsidó vallási ünnepre, a Savuótra vezethető vissza. Ezen a napon ünneplik a mai napig a zsidók a tóraadás napját. Valaha aratási ünnep volt, amelyen állat- és gyümölcsáldozatot mutattak be, de az évezredek alatt részben megváltozott.

Ezen a napon a tórát tanulmányozzák és virrasztanak. Ünnepi ételeket esznek, elsősorban tejjel és tejből készült fogásokat.

A pünkösdöt a Kárpát-medence magyarsága zarándoklattal és többek közt a Csíksomlyói búcsúval ünnepli: a leghíresebb Mária-kegyhelyen összegyűlnek össze, és a résztvevők együtt virrasztanak. A 15. század óta vannak írásos emlékeink a Csíksomlyói búcsúról, amely ma már hivatalosan Hungarikum.

A pünkösdhöz számos népszokás kapcsolódik. A falvakban a májusfát, amelyet május elsején szoktak állítani a legények a kiszemelt leánynak illetve a rokonlányoknak, pünkösdkor szokás elbontani.

Ilyenkor választanak faluhelyen pünkösdi királyt is, aki különféle próbatételekkel nyerheti el a három napig, máskor egy hétig vagy akár egy évig is tartó kiváltságokat.

A pünkösd jellegzetes ételei nem különlegesek, nem is bonyolult az elkészítésük. Némiképp visszaköszön bennük az ősi aratási ünnep-jellege.

A reggelire elfogyasztott tojás a bőséget, jólétet szimbolizálja , amiképp a tojásos ételek, köztük a madártej is.

A levesek friss zöldségekből készülnek: spárgaleves, tárkonyos ragulevesek például. Főfogásként a rántott csirke, rántott karaj vagy báránysült a szokásos petrezselymes újkrumplival.

Pünkösdkor gyakran készülnek bográcsos ételek: gulyás, birkapörkölt.

A desszertek tejesek, gyümölcsösek. A túrós/epres illetve cseresznyés pite vagy rétes vagy tökéletes pünkösdi sütemény lehet. Nem csak a családi ünnepre, hanem a búcsúkra is rengeteg süteményt készítettek ilyenkor; gyakran diósat, másokat is.

Különösen a Galga vidékén készítenek pünkösdi galuskát is, amelyet nem csak sósan, pörköltek mellé adnak, hanem édesen, tojásos, mandulás desszertnek is, amelynek a tetejére epret vagy málnát szórnak, illetve piros gyümölcsszósszal kínálják.