Az uniós menekültelosztási rendszer rossz, súlyosbítja a migrációs válságot, sérti a tagállamok hatáskörét - szögezte le Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter, összefoglalva azt a választ, amelyet majd Brüsszelbe továbbítanak a kvótaügyben zajló kötelezettségszegési eljárás keretében.
Blaszczak a lengyel közszolgálati televíziónak (TVP) nyilatkozott kedd este, többek között a kvótaügyről. Az Európai Bizottság (EB) július végén újabb szakaszba léptette a Magyarország, Lengyelország és Csehország elleni eljárást, amiért nem teljesítik a 2015 őszén kiszabott egyszeri menekültátirányítási kvótát. Brüsszel kifogásaira szeptemberig kell válaszolni.
A lengyel miniszter elmondta: éppen aláírta az EB-nek továbbítandó választ. "Ebben bebizonyítom, hogy a menekültátirányítási rendszer nagyon rossz, súlyosbítja a válságot, újabb migrációs hullámokat gerjeszt" - mondta a politikus, aki azzal is érvel, hogy a téma a tagállamok, nem pedig az Európai Unió hatáskörébe tartozik.
Blaszczak a többi uniós belügyminiszterrel folytatott beszélgetései nyomán továbbra is "áttörésben reménykedik". Jelenleg - tette hozzá - a "politikai korrektség diktátumával van dolgunk", miközben a migrációs politikát "ésszerűen kell folytatni, például úgy, ahogy ezt a lengyel kormány teszi".
Megerősítette a lengyel álláspontot, miszerint elsősorban a külső uniós határok védelmére kell hangsúlyt fektetni. "Az EU-határ lengyel szakasza jól védett" - állapította meg. "Egyes országok, például Németország, ezzel szemben megnyitották határaikat, kiváltva újabb migrációs hullámokat, és majd ráadásul az átirányítási mechanizmust javasolták" - kifogásolta Blaszczak.
Utalt Antonio Tajani hétfői olaszországi beszédére, melyben az Európai Parlament elnöke hangsúlyozta: az európai mecsetek nem lehetnek politikai tevékenység színhelyei, az imádságok után zárva kell tartani őket. Tajani az újabb európai terrortámadások nyomán többek között ismét az amerikai szövetségi rendőrség, az FBI európai megfelelőjének létrehozását szorgalmazta a terrorellenes intézkedések részeként.
Blaszczak "nagyon jó javaslatnak" minősítette az elhangzottakat, mindazonáltal fontosnak nevezte, hogy az EB mondjon le "az átirányításra vonatkozó utópisztikus ötletekről".
A 2015-ös egyszeri kvótába az előző lengyel kormány beleegyezett, a jelenlegi kabinet bírálta a döntést, de a jogfolytonosság miatt készséget fejezett ki ennek teljesítésére. Mindazonáltal a dél-európai menekülttáborokból egyetlen személyt sem fogadtak be, ezt Varsó azzal indokolta, hogy az olasz és a görög hatóságoknak nehézségeik támadtak a migránsok biztonsági és személyazonossági ellenőrzésével.
Csehország szigorítani akarja a gazdasági migránsok befogadásának feltételeit
Csehország szigorítani akarja a gazdasági migránsok befogadásának feltételeit. A belügyminisztérium által kidolgozott törvénymódosítás célja, hogy a külföldiek könnyebben integrálódhassanak a cseh társadalomba, és ne jelentsenek biztonsági kockázatot - írja a Právo című cseh baloldali napilap szerdán.
Az újság szerint a Csehországba munkavállalás céljából érkező külföldi állampolgároknak eddig egyetlen kötelességük az volt, hogy vizsgát tegyenek a cseh nyelvből. Alapvetően azt kellett bizonyítaniuk, hogy szóban és írásban képesek lesznek megértetni magukat a cseh környezettel.
A jövőben kötelezően egy integrációs tanfolyamot is el kell végezniük, ami eddig csak önkéntes volt. A tanfolyam el nem végzése esetén több ezer koronás büntetést kellene fizetniük.
"A külföldieknek kell alkalmazkodniuk a mi életformánkhoz, nem pedig nekünk az övékéhez. Bizonyos szinten ismerniük kell a cseh nyelvet, és azokat a feltételeket, amelyek alapján a társadalom működik" - mondta a lapnak Ondrej Benesík, a képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottságának az elnöke. Megjegyezte: ugyanakkor óvatosságra is szükség van, nehogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntsék, hogy a túlzott szigorral olyan személyeket is elutasítsanak, akikre az államnak nagy szüksége lenne.
A belügy ugyanakkor azt is javasolja, hogy a külföldiek integrálását elősegítő központokat a civil szféra helyett az állam működtesse. A jövőben minden régióban működne egy ilyen központ.
A kormány a módosítások alapján lehetőséget kapna arra, hogy kvótákban határozza meg, hány szakemberre van szükség bizonyos szakmákban.
A gazdasági bevándorlás szabályozására a cseh belügy szerint azért is szükség van, mert külföldön egyre nagyobb az érdeklődés a hosszú távú csehországi munka vagy vállalkozásalapítás iránt. Míg 2014-ben háromezer ilyen kérvényt kaptak a cseh hatóságok, 2016-ban már kilencezret.
"A gazdasági migrációt, hogy az valóban segítséget jelentsen az adott ország gazdasága számára, az államnak kell irányítania" - mutatott rá Benesík.
A líbiai kormányfő sürgős segítséget vár az EU-tólLíbia sürgős segítséget vár az Európai Uniótól a földközi-tengeri menekülthullám feltartóztatásában - mondta az észak-afrikai ország nemzetközileg elismert egységkormányának miniszterelnöke a The Times című újságnak.
Fájez esz-Szarrádzs a tekintélyes brit lapban szerdán megjelent interjúban bírálta az Európai Unió részéről a migrációs válságra adott választ, amely szerinte nem felelt meg a kihívásoknak, amelyekkel Líbia szembesül. A kormányfő úgy véli, hazájának és Olaszországnak egyedül kell megbirkóznia a helyzettel.
Az észak-afrikai országban évek óta tartó harcok tönkretették a gazdaságot, biztonsági vákuumhoz vezettek, a kormány pedig képtelen kezelni a válságot. Migránsok százezrei léptek be illegálisan az országba, hogy azon keresztülutazva, majd a tengeren át Olaszországba jussanak - emlékeztetett a The Times.
Fájez esz-Szarrádzs a lapnak kijelentette, az érkezők növekvő száma miatt nem tudják már úgy kordában tartani az illegális migrációt, mint korábban. "Korlátozottak az anyagi, a logisztikai és a biztonsági forrásaink" - magyarázta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európa nagyobb biztonsági kockázatokra számíthat a migránsok közé vegyülő lehetséges terroristák miatt. "Miután Európába érnek, a migránsok szabadon mozoghatnak. Ha ne adj' isten terroristák is vannak közöttük, egy esetleges incidens az egész EU-ra hatással lesz" - mondta.
Szerinte az Európai Uniónak segítséget kellene nyújtania Líbiának egy elektromos kerítés megépítésében az afrikai ország déli határain. A politikus sürgette továbbá, hogy oldják fel az ENSZ által Tripoli ellen hozott fegyverembargót. Ennek megszűnése után fel lehetne fegyverezni a líbiai parti őrséget az embercsempészek ellen. Fájez esz-Szarrádzs szerint nyomást kell gyakorolni a migránsok származási országára, hogy vegyék őket vissza. Hangsúlyozta azt is, hogy a líbiai szükségtáborok humanitárius segítségre szorulnak. A miniszterelnök emellett közölte, elutasítja a migránsok tartós letelepítését országában, és hangoztatta, hogy nem tudnak nagy táborokat fenntartani.
Álláspontja szerint az Európai Uniónak még nagyobb nyomást kellene gyakorolnia a Líbiával szomszédos és más afrikai országokra is az ellenőrizhetetlen áradat feltartóztatása érdekében. "Véget akarunk vetni ennek a humanitárius válságnak" - jelentette ki.
A The Times riportja szerint afrikai, közel-keleti és délkelet-ázsiai migránsok legalább 600 fontos (hozzávetőleg 200 ezer forintos) összeget fizetnek egy helyért az Európába tartó lélekvesztőkön. Csak ebben az évben 97 ezer 400 illegális bevándorló érkezett Líbiából Olaszországba, 2444-en pedig vízbe fulladtak a veszélyes átkelés közben.
