Összesen 1628 embert vettek őrizetbe Törökországban egy kiterjedt, országos szintű biztonsági művelet keretében - jelentették be szombaton a török biztonsági szolgálatok, a kormány hivatalos közlönye pedig arról számolt be, hogy újabb több mint 3900 közalkalmazottat bocsátottak el állásából.
Az Anadolu török hírügynökség tudósítása szerint a "Békét Törökországnak" (Peace Turkey) fedőnevű biztonsági művelet pénteken késő este vette kezdetét, ennek keretében az ország 81 tartományában lévő "stratégiai körzetekben" és nyilvános helyszíneken hajtottak végre razziákat, s ezek során összesen 1628 embert vettek őrizetbe.
E forrás szerint a török rendőrség terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, szervezett bűnözés és embercsempészet elleni részlegeinek több mint 71 ezer tisztje vett részt a nagy lélegzetű akcióban, együttműködve a csendőrséggel és a parti őrséggel. Több mint 80 gépkocsit távolítottak el az utakról, 41 nem nyilvántartott lőfegyvert, 35 vadászpuskát és 38 vaktöltényes fegyvert foglaltak le a művelet során, amelyhez helikoptereket és nyomkereső kutyákat is igénybe vettek - olvasható a biztonsági szervek közleményében. A közleményből nem derül ki, hogy a biztonsági szolgálatok milyen bűncselekménnyel gyanúsítják az elfogott személyeket.
Az Anadolu hírügynökség három napja, szerdán azt jelentette, hogy elfogatóparancsot adtak ki az országban 3224 ember ellen a 2016. júliusi puccskísérletért felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatához fűződő állítólagos kapcsolata miatt. Az aznap őrizetbe vett 1013 embert azzal gyanúsították, hogy a gülenista mozgalomnak a rendőrségbe beépült tagjait irányították.
A szerdai rajtaütés-sorozatot az idei év eddigi legnagyobb török razziájának nevezték, az országos akcióban mintegy 8,5 ezer rendőr vett részt, és Süleyman Soylu török belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a rajtaütések még folytatódni fognak. Hozzátette: a gyanúsítottak "az állam szabályait semmibe véve alternatív rendőrséget próbáltak kialakítani". Soylu a szervezkedés megroppantására irányuló legfontosabb lépésnek nevezte a szerdai razziát.
A belügyi tárca legutóbb április 2-án közölt összefoglaló adatai szerint tavaly július 15. óta 113 260 embert vettek őrizetbe Törökországban a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben, közülük 47 155-öt előzetes letartóztatásba is helyeztek, köztük rendőröket, katonákat, tábornokokat, bírákat és ügyészeket.
Állami alkalmazottakat bocsátottak el állásukból
A kormány hivatalos közlönye szombaton hírt adott más büntető intézkedésekről is. Eszerint a török hatóságok több mint 3900 embert tettek utcára a közigazgatás területéről, a hadseregtől és a csendőrségtől. Mindegyiküket azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állnak "terrorista szervezetekkel és az állam biztonságát fenyegető struktúrákkal". Nem nevezik meg, hogy milyen struktúrákról van szó, de a korábbi hasonló esetekhez hasonlóan ezúttal is Gülen személyét engedi sejtetni a közlemény.
Állami alkalmazottakat érint az intézkedés, elsősorban börtönőröket, tisztviselőket, akadémikusokat, valamint a vallásügyi minisztérium alkalmazottait. A tavalyi puccskísérlet óta egyébként közel 120 ezer embert menesztettek vagy függesztettek fel állásából egyebek közt a katonaság, a rendőrség soraiból, az oktatás, a média és az igazságszolgáltatás területéről, azzal gyanúsítva őket, hogy kapcsolatban álltak a gülenista mozgalommal vagy más, Törökország által terrorszervezetnek nyilvánított csoportokkal.
Angela Merkel német kancellár csütörtökön a német szövetségi törvényhozás alsóházában (Bundestag) kijelentette: az ankarai kormány tevékenysége súlyosan megterheli Németország és Törökország, illetve az Európai Unió és Törökország kapcsolatát. Merkel aláhúzta, hogy a sajtó és a vélemény szabadságának korlátozása nem egyeztethető össze a jogállamisággal, és elfogadhatatlan, hogy a török végrehajtó hatalom bírósági döntés nélkül bűnösnek bélyegez embereket.
A hatóságok blokkolták a Wikipédiát az országban
Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója szombati Twitter-bejegyzésében bírálta a hatósági intézkedést, úgy fogalmazva: "Az információhoz való hozzáférés alapvető emberi jog". A török néphez pedig ezeket a szavakat intézte: "Mindig mellettetek fogok állni és harcolni fogok ezért a jogotokért."
A török hatóságok az egész országban elérhetetlenné tették szombaton a Wikipédia online enciklopédia oldalait - közölte egy, az internet elérhetőségét figyelő török csoport. A lépés illeszkedik azoknak az intézkedéseknek a sorába, amelyek az ankarai kormány bírálói szerint a világhálón zajló szabad véleménynyilvánítás felszámolására irányulnak. "A felhasználók szombat reggel 8 órakor tapasztalták, hogy megszakadt a Wikipédia oldalainak elérhetősége, bármely nyelven is próbálkozzanak" - tette közzé honlapján a weboldalak törökországi elérhetőségét figyelő Turkey Blokcs elnevezésű csoport.
A CNN Türk hírtévé szerint a felhasználók egy részének gépén az az üzenet jelent meg, hogy a wikipedia.org weblapra vonatkozó adminisztrációs intézkedést "technikai elemzések és jogi megfontolások alapján" hozta meg a török Informatikai és Kommunikáció-technológiai Hatóság. A Turkey Blocks hozzátette, hogy a bíróságnak utólag, néhány napon belül kell jóváhagynia a lépést.
A török hatóságok már eddig is internetes oldalak tízezreit kapcsolták le, ezek az intézkedések a YouTube videomegosztó portált és a Twittert is érintették. A hatóságok képesek egyes Twitter-fiókokat is blokkolni. A tavaly júliusi puccskísérlet óta újságírók tucatjait vetették börtönbe és tucatnyi sajtóorgánumot záratott be a hatalom. A török hatóságok már olyan lépéseket is kidolgoztak, amelyek révén blokkolni tudják a cenzúra és a hatósági megfigyelés elkerülésére alkalmas virtuális magánhálózatokat (Virtual Private Network - VPNs) is.
Betiltják a társkereső műsorokat is
A kormány hivatalos közleményében szombaton megjelent egy újabb médiakorlátozásról szóló közlés is: mostantól betiltják a média társkereső műsorait. "A rádióban és televízióban nem engedélyezettek az olyan műsorok, amelyekben embereket mutatnak be egymásnak párkeresés céljából" - olvasható a közleményben.
Törökországban a 2016. júliusi puccskísérlet óta rendkívüli állapot van érvényben, és az elnöki jogkörök széles körű kibővítéséről szóló április 16-i népszavazást is ennek korlátozó intézkedései közepette tartották meg. A referendum után két nappal az ankarai kormány újabb három hónapra, július 19-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet erőteljesen bírálta a lépést, hangsúlyozva, hogy a rendkívüli állapot újabb, immár harmadik meghosszabbítása "további veszélynek teszi ki az emberi jogokat és jogállamiságot, amelyek már így is komolyan csorbultak..." Törökországban. Hozzátették, hogy a török kormánynak és Recep Tayyip Erdogan elnöknek meg kellene állítaniuk "a politikai üldöztetés hullámát", amelyet az államfői jogkörök kiszélesítéséről tartott vasárnapi referendumot megelőzően indítottak el.
