A német kormány "nagy aggodalommal" tekint a magyar felsőoktatási törvény gyorsított eljárásban elfogadott módosítására - mondta szerdán Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő. Drew Gilpin Faust, a Harvard elnöke nyílt levélben biztosította támogatásáról az intézményt.
Drew Gilpin Faust, a Harvard elnöke nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben hangsúlyozta, hogy az egyetem fontos tagja a nemzetközi tudományos közösségnek, és nagyban hozzájárult a magyar felsőoktatás sikereihez.
Berlini sajtótájékoztatóján Ulrike Demmer kérdésre válaszolva kijelentette: "szeretném az egész szövetségi kormány nevében nagyon világossá tenni, hogy a tudomány szabadsága számunkra fontos érték".
A magyarországi törvénymódosítás révén "az a benyomás keletkezik, mintha megnehezítenék a külföldi gyökerű felsőoktatási intézmények működését, és adott esetben el is lehetetlenítenék" - tette hozzá.
Kormányszóvivő: Soros hazugságai a német kormányt is megtévesztik
A magyar kormány sajnálattal látja, hogy Soros György hazugságai a német kormányt is meg tudják téveszteni - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő Ulrike Demmer szavaira reagálva.
Kovács Zoltán sajnálatosnak nevezte azt is, hogy egy olyan felelősségteljes és komoly kormány, mint a német, ilyen kijelentéseket tesz.
Megerősítette, a jogszabály-módosításnak az volt a célja, hogy felszámolja azokat a szabálytalanságokat, amelyeket az Oktatási Hivatal vizsgálata feltárt, egyúttal megszüntesse azt a kivételezést, amely indokolatlan előnyöket adott egy magyarországi felsőoktatási intézménynek, ezzel hátrányos helyzetbe hozva az összes többit.
Az új szabályozás nem tartalmaz teljesíthetetlen feltételeket - jelentette ki, hozzátéve, nyitottak arra, hogy tárgyaljanak az amerikai féllel arról, hogy miként lehet megfelelni a kritériumoknak.
A kormányszóvivő szóvá tette azt is, hogy a német fél a magyar kormány vagy a nagykövetség megkérdezése nélkül fogalmazta meg véleményét, miközben készséggel állnának rendelkezésére a felvetések megválaszolásában.
A kijelentés "különösen érdekes" egy olyan kormány helyettes szóvivője szájából, amelynek országában a tartományi oktatási szabályokat megvizsgálva alapvető kérdések vetődnének fel azzal kapcsolatban, hogy ott működhetne-e egyáltalán Soros György-féle egyetem - jegyezte meg Kovács Zoltán.
A szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok Európában érinthetetlenek, "ezek az értékek az Európai Unió alapját alkotják" - mondta Ulrike Demmer.
Hozzáfűzte: éppen erre emlékeztetett Frank-Walter Steinmeier német államfő is az Európai Parlamentben kedden elmondott beszédében, amelyben kiemelte, hogy "Európa nem hallgathat, amikor a civil társadalom, illetve maga a tudomány elől veszik el a levegőt, ahogy az történik éppen Budapesten a Közép-európai Egyetemmel" (CEU).
Aláhúzta: "Németország nagy figyelemmel fogja követi" a törvénymódosításnak a magyarországi felsőoktatási intézményrendszerre kifejtett hatását, és az ezzel kapcsolatos fejleményeket.
"A szövetségi kormány természetesen reméli, hogy folytatódhat tovább az oktatás a CEU-n" - mondta a szóvivő.
Az Európai Bizottságot aggasztja a felsőoktatási törvény módosítása
Mélységesen aggasztja az Európai Bizottságot a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a Közép-európai Egyetemet (CEU) - közölte szerdán Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos.
"Mélységesen aggaszt a magyar felsőoktatási törvény előző napi módosítása, amely közvetlenül szemben állhat a tudományos kutatás szabadságával és a nyitottság közös értékeivel" - emelte ki közleményében a portugál biztos. Mint írta, Magyarországnak az Európai Unió tagjaként fenn kell tartania a közös értékeket, márpedig félő, hogy a változtatás "kellemetlen precedenst" teremt az egyetemi autonómia szempontjából Magyarországon.
Carlos Moedas arról számolt be, hogy az utóbbi napokban számos levelet kapott az üggyel kapcsolatban: diákok, professzorok osztották meg vele az aggodalmaikat. Az uniós biztos méltatta a budapesti CEU tudományos teljesítményét és magyarországi beágyazottságát, rámutatva, hogy az intézménynek rendkívül fontos szerepe van a magyar akadémiai életben. Úgy fogalmazott, hogy a Közép-európai Egyetem "kitűnő hírnevét" az is jelzi, hogy számos Nobel-díjas és egyéb tudományos kiválóság állt ki mellette Magyarországon és a világban egyaránt.
"Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak a tudományos és az akadémiai szabadság korlátozásától, továbbá ne rombolják a magyar egyetemek hírnevét és kapcsolatait az uniós partnerekkel" - írta Moedas, hozzátéve, hogy közleményét Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke is támogatásáról biztosította. Leszögezte, az Európai Bizottság alaposan meg fogja vizsgálni a szóban forgó törvénymódosítást, hogy az összhangban áll-e az uniós joggal. A brüsszeli testület illetékes szóvivője arról számolt be szerdán, hogy a biztosok kollégiuma jövő héten napirendre veszi a CEU-t is érintő magyar jogszabályt.
A Central European University (CEU) szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megtéveszti a közvéleményt a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban, a CEU-ról, illetve a Közép-európai Egyetemről szóló nyilatkozata "számos csúsztatást és tévedést tartalmaz".
A Soros-egyetem szerint az EMMI megtéveszti a közvéleményt
Mélységes aggodalmát fejezte ki a magyar kormánynak a brit bölcsészet- és társadalomtudományi társaság
Mélységes aggodalmát fejezte ki a magyar kormánynak írt, szerdán ismertetett levelében a British Academy, a brit bölcsészet- és társadalomtudományi kutatás és oktatás akadémiai rangú, országos hatáskörű legfőbb irányító intézménye. A levelet, amelynek címzettje és megszólítottja Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Ash Amin, a British Academy nemzetközi ügyekkel foglalkozó titkára és alelnöke - a Cambridge-i Egyetem professzora - írta alá. A levél szerint a British Academy mélységes aggodalmának kíván hangot adni amiatt, hogy hamarosan akadályok gördülhetnek a Közép-európai Egyetem (CEU) kiemelkedő tevékenysége elé. Amin professzor hangsúlyozza: a British Academy a brit bölcsészet- és társadalomtudományok országos akadémiája, és a CEU éppen ezeken a tudományterületeken jól megérdemelt, kemény munkával kivívott kiemelkedő megbecsültségnek örvend. A levél szerint a CEU virágzó magyarországi tevékenysége a magyar és a nemzetközi tudományos élet kivételes sikertörténete, és a British Academy mélységesen sajnálná, ha e sikertörténet véget érne. A British Academy megítélése szerint a törvényhozási eljárás miatt veszélybe kerülhet a CEU további gyümölcsöző magyarországi tevékenysége, és ennek tovagyűrűző hatásai lehetnek a külföldi kutatók által magyar partnereikkel fenntartott, és továbbra is fenntartani kívánt erőteljes együttműködésre - áll a levélben, amelyet a szervezet Orbán Viktor miniszterelnöknek is elküldött. A felhívást a British Academy szerdán, aznapi keltezéssel tette közzé, de tartalmából következtethetően valószínűleg még a felsőoktatási törvény módosításának elfogadása előtt fogalmazhatta, mivel a levél széles körű konzultációt sürget a CEU-val és a magyar tudományos közélettel, mielőtt a tervezetet a törvényhozás elfogadná.
Az egyetem szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az Emmi előző napi kommünikéjében azt írta, a CEU az elmúlt napokban folyamatosan megtévesztette a közvéleményt, beleértve nemzetközi tekintélyű tudósokat és szervezeteket.
Az Emmi állításaira reagálva elsőként azt emelték ki, hogy a minisztérium szerint a parlament által elfogadott törvénymódosítás nem érinti a Közép-európai Egyetemet.
"Ez nem felel meg a valóságnak", a módosításnak a névhasonlóságra vonatkozó passzusából következik, hogy meg kellene változtatni a Közép-európai Egyetem nevet - írták. Úgy folytatták: a második állítás szerint a CEU tovább működhet, amint a két ország ezt elvi szinten nemzetközi megállapodásban támogatja. A CEU szerint az elvi nyilatkozat csak egyike a sok új feltételnek, amelynek teljesülnie kell ahhoz, hogy az egyetem tovább működhessen, ami "jelenleg lehetetlennek tűnik", illetve nagyon kicsi az esélye, hogy mindezek az év vége előtt teljesülhetnek. Ezért azt állítják: az új jogszabály "gyakorlatilag bezárásra kényszeríti" a CEU-t. Ismertették: a harmadik állítás szerint az egyetem privilégiumokat élvezett, mivel "úgy adhatott ki kétféle - magyar és amerikai - diplomát, hogy csak egy képzést kellett a hallgatóknak elvégezniük".
Közölték: "ez sem igaz", hallgatóik többsége csak egy, amerikai fokozatot szerez, 29 százalékuk kapja meg az amerikai és a magyar fokozatot is, nekik ezért a magyar akkreditáltságú programokban is részt kell venniük, és pluszfeladatokat elvégezniük.
Azzal kapcsolatban, hogy ez Soros Györgynek "jó üzlet volt", úgy reagáltak: a diákok nem üzletet jelentenek az egyetemnek, és különösen nem az alapítónak, hanem költséget, a rájuk fordított összeg "sokszorosan meghaladja" a tandíjat, amelyből az alapító "természetesen sehogyan sem részesül".
Az "előnyért", hogy amerikai diplomát is kiad, az egyetemnek amerikai akkreditációs elvárásoknak kellett és kell folyamatosan megfelelnie - közölték. Az Emmi szerint Soros György 2005-ös levele privilégiumok kérésére irányult - idézte fel a CEU, közölve: Soros György az egyetem akkori igazgatótanácsának elnökeként levelében azt kérte, maradjon hatályban az egyetemet létrehozó 2004-es törvény, annak ellenére, hogy tartalma beépült a felsőoktatási törvénybe.
Úgy látta ugyanis, fontos, hogy a 2004-es törvény preambuluma "rávilágított a törvényhozók eredeti céljára". A kérést nem vették figyelembe, és 2010-ben hatályát vesztette a 2004-es törvény - áll a közleményben. Azt írták, az sem felel meg a valóságnak, hogy a CEU az "Oktatási Hivatal engedélyére való hivatkozás esetében is lebukott, és módosítania kellett saját korábbi nyilatkozatát", mert hivatkozásuk a tényeknek megfelelő volt, csak azért pontosították, és nem módosították, hogy a nyilvánosságnak egyértelmű legyen, a hivatal nem közvetlenül a miniszterelnök aznapi "hamis állításaira" reagált.
