A várakozásoknak megfelelően hatalmas többséggel jóváhagyta szerdán a brit törvényhozás alsóháza az előrehozott parlamenti választások kiírását június 8-ára.
A szavazás után jöhetnek a valódi tárgyalások
A "valódi politikai" tárgyalások a június 8-ai brit előrehozott választás után kezdődhetnek meg az Egyesült Királyság uniós kiválásáról (Brexit) - tolmácsolta szerdán Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker szavait. Az illetékes a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén elmondta, hogy Juncker ezt kedd este közölte, miután telefonon beszélt Theresa May brit kormányfővel. Újságírói kérdésre válaszolva Szkínász azonban tagadta, hogy az egyeztetések elhalasztásáról lenne szó. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások az előrehozott választás bejelentésétől függetlenül is júniusban kezdődtek volna. A szakértők ugyanakkor korábban úgy vélekedtek, hogy a tárgyalások már május végén megkezdődhetnek. A bizottság a bennmaradó "huszonhetek" vezetőinek április 29-i csúcstalálkozóját követően tesz majd javaslatot az egyeztetések megindítására, amelyet még a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Theresa May miniszterelnök előző nap jelentette be teljesen váratlanul az előrehozott választások tervét, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval.
A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.
A szerdai alsóházi voksoláson ennél is sokkal nagyobb arányban hagyták jóvá a képviselők az előrehozott választások megtartását. A kormány indítványára 522-en, ellene 13-an szavaztak.
May: Az előrehozott választás nem új népszavazás az EU-tagságról
Theresa May szerint a június 8-ára kitűzött előrehozott parlamenti választás "nem új népszavazás lesz" a brit EU-tagságról.
A brit kormányfő a BBC rádió szerdai politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: azért döntött "hosszas vonakodás" után a választások kiírásáról, hogy a konzervatív párti brit kormány - ha újjáválasztják - az új választói felhatalmazás birtokában a lehető legerősebb tárgyalási pozícióból kezdhesse el a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot.
May, aki korábban többször is határozottan elvetette az előrehozott választások kiírását, a BBC-interjúban kijelentette: a brit EU-tagságról szóló - a kilépést pártolók győzelmével végződött - tavalyi népszavazás "váratlan eredménye" utáni időszakban, amikor átvette David Camerontól a miniszterelnöki tisztséget, a stabilitást tartotta a legfontosabbnak, ezért ellenezte a választások meghirdetését.
Az utóbbi időszakban azonban azt tapasztalja, hogy az ellenzék a többségi választói döntés ellenében megpróbálja akadályozni a Brexit-folyamatot, és ezért vált szükségessé a kormány számára az új választói mandátum. Theresa May szerint ez az ellenzéki hozzáállás különösen feltűnő azóta, hogy a kormány a múlt hónapban bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.
A brit miniszterelnök ugyanezt rótta fel az ellenzéknek a The Daily Telegraph című konzervatív napilap szerdai kiadásában megjelent írásában. Theresa May cikke szerint az ellenzéki pártok azt gondolják, hogy a konzervatív kormány eltökéltsége a Brexit-folyamat lebonyolítása mellett jelenlegi csekély alsóházi többsége miatt idővel meggyengül, és ezután irányváltásra kényszeríthetik a kormányt.
A kormányfő szerint az előrehozott választások célja e bizonytalansági tényező kiküszöbölése.
A szerdai BBC-interjúban Theresa May kijelentette: minden választásnak megvannak a kockázatai, és ő sem öncélúan döntött az előrehozott választások mellett, hanem azért, mert abban reménykedik, hogy a választások után a kormány erőteljesebb pozícióba kerülhet.
Az új felmérések alátámasztják ezt a reményt.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times megbízásából elvégzett - a tekintélyes konzervatív brit napilap által szerdán ismertetett - legutóbbi felméréssorozatában kimutatta, hogy jelenleg a választók 43 százaléka voksolna a konzervatívokra, 24 százalékuk a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra, 11 százalék pedig a Liberális Demokratákra.
A YouGov politikai és társadalmi közvélemény-kutatásokért felelős igazgatója, Anthony Wells a The Timesnak azt mondta, hogy ha a júniusi választásokon ez a megoszlás érvényesül, a Konzervatív Párt 382 fős alsóházi frakcióval alakíthatna új kormányt. Wells számításai szerint ez azt is jelentené, hogy a konzervatívok alsóházi létszámfölénye az összes többi frakció együttes létszámához képest 114 főre bővülne a jelenlegi 17-ről.
Theresa May a szerdai BBC-interjúban hangsúlyozta: a júniusi parlamenti választás nem a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás megismétlése lesz; a cél az, hogy a kormány "bizalmat kérjen" a választóktól a Brexit-folyamat lebonyolításához. A kormányfő kijelentette azt is, hogy nem lesz új népszavazás a brit EU-tagságról, mivel a választók a tavalyi referendumon már döntöttek.
