Külföld
Erdogan egy lépésre a teljhatalomtól
Rábólintott a saját maga által kezdeményezett alkotmányra a török államfő, népszavazás dönt az elnöki rendszer bevezetéséről
A várakozásoknak megfelelően a török elnök rábólintott arra az elnöki rendszer bevezetéséről szóló, saját hatalmát pedig hosszú időre bebetonozó alkotmánymódosításra, amelyet a parlament január 21-én szavazott meg. Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, eddig hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Kiszélesíti továbbá a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz: ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.
Recep Tayyip Erdogan, aki a tavaly nyári puccskísérlet óta folyamatosan megszilárdította társadalmi támogatottságát, az aláírt szöveget már el is küldte a miniszterelnöki hivatalba, amely megjelenteti azt a hivatalos kormányzati közlönyben. Ezt követően népszavazást tartanak a kérdésben, amelyet – Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes korábbi nyilatkozata szerint – várhatóan április 16-ra tűznek ki.
Ha a referendumon a nép megadja az alkotmánymódosítás elfogadásához szükséges támogatást, akkor az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen.
A kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) attól tart, hogy az alkotmánymódosítás által Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember ural. Az Erdogan mögött álló Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és részben a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) viszont a „népakarat fennhatóságának megerősítését” látja az elnöki rendszerben. Ha az áprilisi referendumon az igen szavazatok elérnek legalább ötven százalékot, akkor 2019. november 3-án tartják a következő elnök- és parlamenti választásokat.
Közben Binali Yildirim kormányfő pénteken Mike Pompeóval, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával tárgyalt Ankarában a tavaly júliusi törökországi puccskísérletért felelőssé tett, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatáról. Yildirim nyomatékosította: Törökország az Egyesült Államok fokozott együttműködésére számít a gülenista mozgalom elleni fellépéssel, valamint Gülen kiadatásával kapcsolatban.