Nemzetközi fórum a szabadkereskedelem előmozdítására egy olyan időszakban, amikor egyre több ország vezet be vámokat – miközben a világ három meghatározó nagyhatalmának vezetői példátlan találkozóra készülnek.
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 21 taggazdaságának vezetői ezen a héten a kínai Sencsenben találkoznak. A figyelem középpontjában Donald Trump amerikai elnök, Hszi Csin-ping kínai államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökre (november 19-re) tervezett első háromoldalú találkozója áll.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint Trump külön is tárgyal majd Hszi Csin-pinggel. Ez lesz az idei harmadik találkozójuk, miközben a világ két legnagyobb gazdasága között továbbra is komoly kereskedelmi és technológiai viták húzódnak.
A házigazda Kína számára a csúcstalálkozó kiváló alkalmat kínál arra, hogy bemutassa elképzeléseit egy nyitottabb és szorosabban együttműködő ázsiai–csendes-óceáni térségről.
A diplomáciai események és a nagyhatalmak közötti viták közepette azonban továbbra is kérdéses, hogy maga az APEC milyen kézzelfogható eredményeket tud felmutatni. Az is bizonytalan, hogy a szabadkereskedelem előmozdítására létrehozott szervezet képes-e megőrizni jelentőségét egy egyre inkább megosztott világgazdaságban.
Egy csúcstalálkozó, eltérő érdekek
Az APEC-et 1989-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a kereskedelmet és a beruházásokat a csendes-óceáni térségben. Tagjai között megtalálható az Egyesült Államok, Kína és Oroszország, valamint Japán, Dél-Korea, Ausztrália és számos délkelet-ázsiai ország, köztük Szingapúr és Indonézia.
Az APEC Titkárságának adatai szerint a 21 taggazdaság együttesen a világ GDP-jének mintegy 60 százalékát és a globális kereskedelem közel felét adja. A szervezet döntései konszenzussal születnek, vagyis minden tag egyetértésére szükség van. A vállalások ugyanakkor nem kötelező érvényűek, hanem önkéntes alapon működnek.
Kína 12 év után először ad otthont az APEC Gazdasági Vezetői Találkozójának, amelyet november 18-án és 19-én rendeznek meg. Peking a rendezvényt arra kívánja felhasználni, hogy megerősítse elkötelezettségét a nyitott kereskedelem mellett – vélik az elemzők. Az idei csúcstalálkozó mottója: „Ázsia–Csendes-óceáni közösség építése a közös jólétért”. A rendezvény három fő prioritása a nyitottság, az innováció és az együttműködés.
A kínai tisztviselők azt szeretnék, ha a vezetők elfogadnának egy sencseni nyilatkozatot, valamint egy dokumentumot az ázsiai–csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet (FTAAP) létrehozásáról. Emellett egy, a mesterséges intelligenciára és a digitális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elfogadását is szorgalmazzák.
Az FTAAP terve egy olyan szabadkereskedelmi övezet létrehozását irányozza elő, amely mind a 21 APEC-tagot magában foglalná. A kezdeményezést a tagok vezetői már 2006-ban jóváhagyták, a megvalósítás azonban azóta sem történt meg.
„Idén ünnepeljük az FTAAP kezdeményezésének 20. évfordulóját. Úgy gondolom, Kína most egy konkrét megvalósítási ütemterv kidolgozását fogja szorgalmazni” – mondta a CNA-nak Xu Qinduo, a pekingi székhelyű Pangoal Intézet vezető kutatója.
„Kína ezzel is szeretné bizonyítani, hogy elkötelezett a nyitott ázsiai–csendes-óceáni térség mellett” – tette hozzá.
A kínai kereskedelmi minisztérium tisztviselői hétfőn arról számoltak be, hogy Kína idei APEC-elnöksége alatt már közel 50 gazdasági és kereskedelmi kezdeményezés született. Ezek között különböző cselekvési tervek és kísérleti programok is szerepelnek, amelyeknek mintegy fele a digitális kereskedelemmel és a mesterséges intelligenciával foglalkozik.
Amikor a CNA arról kérdezte a minisztérium képviselőit, hogy mely kérdésekben sikerült közös álláspontot kialakítani, Csen Csao, a tárca nemzetközi kereskedelmi és gazdasági ügyekért felelős főosztályának vezetője egy digitális kereskedelmi keretrendszert emelt ki, amelyet Kína a többi taggal közösen dolgoz ki.
„A cél olyan digitális kereskedelmi irányelvek elfogadása, amelyek megfelelnek az ázsiai–csendes-óceáni térség sajátosságainak, és a gyakorlatban is alkalmazhatók” – mondta. Hozzátette, hogy ennek a keretrendszernek az elfogadása a vezetői találkozó egyik fontos célkitűzése.
A közös nyilatkozatok elfogadása azonban nem egyszerű feladat, hiszen valamennyi tag egyetértésére szükség van. A növekvő kereskedelmi feszültségek és a gazdasági együttműködésről vallott eltérő elképzelések miatt ez komoly akadályokba ütközhet.
Az Egyesült Államok APEC-ügyekért felelős vezető tisztviselője már májusban úgy fogalmazott, hogy az ázsiai–csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet inkább egy hosszú távú célokat kijelölő program, mintsem egy konkrétan megvalósítható végcél.
A tavaly Dél-Koreában elfogadott vezetői nyilatkozatból ráadásul kimaradtak a Kereskedelmi Világszervezetre (WTO) és a többoldalú kereskedelmi rendszerre vonatkozó, korábban rendszeresen szereplő utalások.
Kína a csúcstalálkozót arra is fel kívánja használni, hogy erősítse saját nemzetközi megítélését – mondták az elemzők.
„Peking azt szeretné, ha felelősségteljes és kiszámítható nagyhatalomként tekintenének rá” – mondta a CNA-nak Lim Tai Wei, a japán Soka Egyetem professzora, Kelet-Ázsia szakértője.
„Ez egyfajta bemutatkozási lehetőség Kína számára, amely megmutathatja a világnak, milyen szerepet kíván betölteni a jövőben.”
Washington számára ugyanakkor más kérdések élveznek elsőbbséget.
Az egyik legfontosabb cél, hogy Kína teljesítse korábbi kereskedelmi vállalásait, különösen az amerikai mezőgazdasági termékek vásárlására vonatkozó ígéreteit – mondta Dexter Tiff Roberts, az amerikai Atlantic Council Globális Kína Központjának külső szakértője.
Trump és Hszi májusi pekingi találkozója után a Fehér Ház azt közölte, hogy Kína vállalta: évente legalább 17 milliárd dollár értékben vásárol amerikai mezőgazdasági termékeket, a szójababon felül.
Szeptemberben a két ország abban is megállapodott, hogy kölcsönösen csökkentik egymás termékeire kivetett vámjaikat, összesen 30 milliárd dollár értékben. A megállapodás azonban nem tartalmazott konkrét határidőt.
A Reuters elemzése szerint Kína január és szeptember között 7,2 milliárd dollár értékben vásárolt az Egyesült Államoktól szójababon kívüli mezőgazdasági termékeket. Ez kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Peking képes lesz-e teljesíteni vállalását.
A kínai kereskedelmi minisztérium november 5-én jelezte, hogy országa kész további amerikai mezőgazdasági termékeket vásárolni, amennyiben Washington cserébe csökkenti a vámokat.
Kétoldalú találkozók Sencsenben
A hivatalos APEC-program önmagában nem feltétlenül a legfontosabb vonzerő a világ vezetői számára.
„Amikor az állam- és kormányfők találkoznak, elsősorban a saját kétoldalú programjaikra és egyeztetéseikre összpontosítanak, nem feltétlenül az APEC hivatalos napirendjére” – mondta Drew Thompson, a szingapúri S. Rajaratnam Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának (RSIS) vezető kutatója.
„A többi vezetővel folytatott külön megbeszélések legalább olyan fontosak számukra, mint a nagy nyilvánosságot kapó nagyhatalmi találkozók” – tette hozzá a CNA-nak nyilatkozva.
A sencseni csúcstalálkozó két különösen fontos diplomáciai eseménye Trump és Hszi, illetve Trump, Hszi és Putyin találkozója lesz.
Amerikai tisztviselők szerint Trump és Hszi csütörtökön kétoldalú tárgyalást folytat, amelyet munkaebéd követ.
A két ország közötti kereskedelmi fegyverszünetet november 9-én meghosszabbították, így az jelenleg a következő év január 10-ig marad érvényben.
„Úgy gondolom, a legkedvezőbb forgatókönyv az lenne, ha a felek január 10. után is meghosszabbítanák a kereskedelmi fegyverszünetet” – mondta Thompson.
Egy átfogóbb megállapodás esélyei azonban továbbra is bizonytalanok. Washington azt szeretné, ha Peking teljesítené korábbi vásárlási vállalásait, Kína viszont további vámcsökkentéseket vár az Egyesült Államoktól.
Trump és Hszi találkozója az idei évben már a harmadik lesz.
A mesterséges intelligencia szintén olyan terület, ahol a két nagyhatalom eltérő álláspontot képvisel.
Peking nagyobb szerepet szeretne kapni a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásának és irányításának kialakításában. Washington ezzel szemben ellenzi, hogy a technológia szabályozása nemzetközi szervezeteken keresztül történjen.
A csúcstalálkozó másik kiemelt eseménye Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin háromoldalú találkozója lesz.
Miután a Fehér Ház és a Kreml korábban már megerősítette a találkozó tervét, a kínai külügyminisztérium hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy Hszi november 19-én Sencsenben fogadja az amerikai és az orosz elnököt egy háromoldalú államfői egyeztetésre.
Ez lenne az első alkalom, hogy a világ három nukleáris nagyhatalmának vezetői közösen ülnek tárgyalóasztalhoz.
A megbeszélések pontos napirendje azonban továbbra sem ismert. A három vezető ugyanis eltérő célokkal és nemzeti érdekekkel érkezik a találkozóra.
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a vezetők a világbéke megőrzéséről, valamint a nagyhatalmak közötti kapcsolatok stratégiai stabilitásának erősítéséről cserélnek majd véleményt.
Trump ennél konkrétabban beszélt saját céljairól.
„Sok mindenről fogunk tárgyalni, többek között a nukleáris leszerelésről is. Emellett megpróbáljuk lezárni az iráni háborút” – mondta az amerikai elnök november 8-án.
Amerikai tisztviselők később megerősítették, hogy Trump elsősorban a nukleáris fegyverarzenálok csökkentéséről szeretne tárgyalni, és az iráni háború kérdését is felveti. Az orosz–ukrán háború azonban várhatóan nem szerepel majd a háromoldalú találkozó napirendjén.
„Az elnök úgy véli, hogy a nukleáris fegyverek elterjedése rendkívül veszélyes” – mondta Olivia Wales, a Fehér Ház szóvivője november 13-án.
Oroszország ezzel szemben egyértelművé tette, hogy számára Ukrajna kérdése a legfontosabb. Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója november 12-én arról beszélt, hogy Putyin és Trump a sencseni találkozón folytatja majd az ukrajnai rendezésről szóló egyeztetéseket – jelentette az orosz állami média.
Amerikai tisztviselők ugyanakkor azt közölték, hogy Trump és Putyin között nem terveznek külön kétoldalú találkozót.
Kína jelezte, hogy nem szeretné, ha az ukrajnai háború a háromoldalú egyeztetés központi témájává válna.
Frank-Walter Steinmeier német államfő, aki október 30-án Pekingben találkozott Hszi Csin-pinggel, a német ARD televíziónak azt mondta: a kínai elnök várhatóan valóban tárgyal majd Trumppal és Putyinnal Sencsenben, de az ukrajnai háború nem lesz a megbeszélés témája.
Steinmeier beszámolója szerint Hszi az ukrajnai konfliktust elsősorban európai ügynek tekinti, ezért szerinte az európai országoknak is helyet kell kapniuk a háború lezárásáról szóló tárgyalásokon.
A The Wall Street Journal arról is beszámolt, hogy Hszi nem szeretne olyan háromoldalú találkozón részt venni, amelyen nyíltan vitatnák meg a nukleáris fegyverzetek ellenőrzésének kérdését. A lap szerint a kínai elnök inkább azt szeretné, ha az esetleges megállapodások főbb részleteit már előzetesen tisztáznák.
A kínai külügyminisztérium a múlt hónapban azt is közölte, hogy jelenleg nem tartaná sem ésszerűnek, sem reálisnak Kína bevonását a háromoldalú nukleáris leszerelési tárgyalásokba.
„Putyin szeretné, ha létrejönne ez a találkozó. Kína pedig valószínűleg a legfontosabb és legvonzóbb partner számára” – mondta Dexter Tiff Roberts, az Atlantic Council szakértője, még a találkozó hivatalos megerősítése előtt. Roberts arra számít, hogy az egyeztetés inkább látványos diplomáciai esemény lesz, mintsem valódi, kézzelfogható eredményeket hozó tárgyalás.
Peking álláspontja szerint a világ ügyeit nem néhány nagyhatalomnak kellene közösen irányítania – mondta Xu Qinduo, a Pangoal Intézet kutatója, aki a Kínai Renmin Egyetem adjunktusa is.
„Nem hiszem, hogy például Szingapúr üdvözölné egy olyan világ kialakulását, amelyben két vagy három nagyhatalom dönt mindenki más helyett” – fogalmazott.
A G2 és a G3 elnevezés rendre két, illetve három nagyhatalom együttműködésére utal, amelyek közösen alakítanák a globális politikai és gazdasági folyamatokat.
„Végső soron az APEC a gazdaságról és a kereskedelemről szól, nem pedig a nemzetközi biztonságpolitikai kérdésekről” – tette hozzá Xu.
A Soka Egyetem professzora, Lim Tai Wei szerint ugyanakkor már önmagában egy ilyen háromoldalú találkozó létrejötte is rendkívül erős politikai üzenetet hordozna. Hozzátette: a nagyhatalmak közötti egyeztetések várhatóan a nemzetközi kereskedelem és a világgazdaság jövőbeli alakulására is jelentős hatással lesznek.
Villámrandi a világ vezetőinek – vagy egyre súlytalanabb fórum?
Az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy az APEC önmagában milyen eredményeket képes elérni.
„Az APEC ma már nem igazán tudja betölteni azt a szerepet, amelyre eredetileg létrehozták. Nehezen őrzi meg jelentőségét egy olyan korszakban, amikor a gazdasági együttműködést egyre több ország nem lehetőségnek, hanem nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti” – mondta Drew Thompson.
„Az APEC tulajdonképpen egyfajta villámrandi a világ vezetői számára. Ebben rejlik a legnagyobb értéke.”
Lim Tai Wei szerint a kritikus fontosságú ásványkincsek, a ritkaföldfémek és az energiaellátás körüli bizonytalanságok egyre nagyobb feszültséget keltenek a világ országaiban. A Pangoal Intézet kutatója, Xu Qinduo ugyanakkor úgy véli, hogy Délkelet-Ázsiától Latin-Amerikáig a térség legtöbb gazdasága alapvetően ugyanazt várja a csúcstalálkozótól.
„Mindannyian a kereskedelem és a beruházások bővítésében, a globalizáció erősítésében és a regionális gazdasági együttműködés elmélyítésében vagyunk érdekeltek. Több együttműködést szeretnénk, nem pedig újabb vámokat” – mondta.
Külön kiemelte Szingapúr szerepét a digitális kereskedelem fejlesztésében. Xu szerint egy sikeres csúcstalálkozónak mindenekelőtt azt kellene megerősítenie, hogy a térség országai továbbra is nyitottak a gazdasági együttműködésre.
„A cél a több kereskedelem és a szorosabb együttműködés, nem pedig az elszigetelődés vagy a rivalizálás” – fogalmazott.
„Már ez is elegendő lenne ahhoz, hogy sikeresnek tekinthessük a találkozót.”







