Október 31-én, szombaton ismét több európai országban tartottak tüntetéseket, amelyek középpontjában elsősorban a megélhetési költségek emelkedése, az oktatási rendszer problémái, a lakhatási válság és a kormányok gazdaságpolitikájával szembeni elégedetlenség állt.
A legnagyobb megmozdulások Franciaországban zajlottak, de Németországban, Portugáliában és más országokban is utcára vonultak a tiltakozók. A demonstrációk többsége békés volt, ugyanakkor több helyen összecsapásokra és rongálásokra is sor került.
Franciaországban már harmadik egymást követő szombaton rendeztek országos tüntetéseket. A belügyminisztérium adatai szerint ezúttal mintegy 320 ezer ember vonult utcára, közülük körülbelül 70 ezren Párizsban. A részvétel csökkent az előző két hétvégéhez képest: október 17-én több mint félmillióan, október 24-én pedig 410 ezren demonstráltak a hatóságok becslése alapján. A szervezők ugyanakkor ennél magasabb részvételi számokról számoltak be.
A francia tiltakozások eredetileg az oktatás problémái miatt kezdődtek, később azonban a szakszervezetek, a sárgamellényes mozgalom tagjai és a megélhetési költségek emelkedése ellen tiltakozó csoportok is csatlakoztak. A demonstrálók az alacsony bérek, a drágulás, a lakhatási nehézségek és a kormány gazdaságpolitikája ellen emeltek szót.
A hatóságok mintegy 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítottak. Párizsban a tüntetők útvonalát a város külső részeire terelték, hogy elkerüljék az előző hetekben tapasztalt súlyos rongálásokat. A demonstrációk nagyrészt békésen zajlottak, de a fővárosban a felvonulás végén összecsapások törtek ki. Egyes résztvevők palackokat és pirotechnikai eszközöket dobáltak a rendőrökre, akik könnygázzal és hanggránátokkal válaszoltak. A hatóságok mintegy 300 előállításról számoltak be. A mai károk pontos pénzügyi értékét egyelőre nem közölték.
Németországban szombaton országos ifjúsági tiltakozáshullám indult a Gen Z regelt nevű kezdeményezés szervezésében. A demonstrációkat 34 városban hirdették meg, köztük Berlinben, Frankfurtban, Münchenben és Hamburgban. A szervezők eredetileg több mint 180 ezer résztvevőre számítottak, a tényleges részvétel azonban jelentősen elmaradt ettől. Berlinben, Frankfurtban és Münchenben a rendőrségi becslések alapján összesen legfeljebb 18 ezren vettek részt a megmozdulásokon.
A német tüntetők több pénzt követeltek az oktatásra, az egészségügyre és a szociális szolgáltatásokra, emellett tiltakoztak a megélhetési költségek emelkedése és a kötelező katonai szolgálat visszaállítása ellen. Berlinben a Brandenburgi kapunál is gyülekeztek a fiatalok. A demonstrációk többsége békésen zajlott, Hamburgban azonban barikádokat gyújtottak fel. Berlinben további 1500 rendőrt vezényeltek szolgálatba, több üzlet pedig elővigyázatosságból bedeszkázta kirakatait. Országos kárösszeget és végleges előállítási adatot egyelőre nem tettek közzé.
Olaszországban az október 30-i országos sztrájk után szombaton is fokozott rendőri készültség volt. Az előző napi tiltakozások több mint 40 várost érintettek, és munkások, diákok, gazdák, taxisofőrök, valamint lakhatási aktivisták csatlakoztak hozzájuk. A szervezők akár másfél milliós országos részvételről beszéltek, ezt azonban független adatok nem erősítették meg. Rómában a szakszervezeti becslés szerint közel 100 ezren demonstráltak, Genova kikötőjében pedig körülbelül 15 ezren vonultak fel.
A tüntetők magasabb béreket, megfizethető lakhatást és jobb közszolgáltatásokat követeltek, emellett tiltakoztak a katonai kiadások növelése ellen. Pénteken Torinóban vízágyút vetettek be, Rómában nyolc embert állítottak elő, Milánóban pedig tárgyakat gyújtottak fel.
Portugáliában szintén folytatódtak a lakhatási válság miatt szervezett megmozdulások. Lisszabonban és Portóban az elmúlt napokban több ezren követeltek megfizethető lakásokat, a kilakoltatások szigorúbb szabályozását és a bérleti díjak korlátozását. A tiltakozások különösen azután erősödtek fel, hogy a rendőrség október 25-én felszámolta a demonstrálók sátortáborait.
A rendőri intézkedések során 31 embert állítottak elő, és több sérülésről is beszámoltak. A tüntetők szerint a rendőrök aránytalan erőt alkalmaztak, míg a hatóságok a közterületek jogellenes elfoglalására hivatkoztak. Október 31-én újabb tiltakozások zajlottak, amelyek résztvevőit az Associated Press több ezer főre becsülte.
Spanyolországban elsősorban a lakhatási válság, a nyugdíjak és a megélhetési költségek miatt alakult ki tiltakozáshullám. Barcelonában az előző hétvégi zavargások során körülbelül 130 embert állítottak elő, többségük fiatalkorú volt. Október 31-re a katalán rendőrség a legmagasabb készültségi szint aktiválását tervezte, miután közösségi oldalakon újabb megmozdulásokra szólítottak fel.
Belgiumban az előző hetekben Brüsszelben és Liège-ben is tüntettek, többek között a megszorítások és a közszolgáltatások helyzete miatt. A brüsszeli zavargások során barikádokat emeltek, tárgyakat gyújtottak fel, és több rendőr megsérült. A hatóságok jelentős anyagi károkról számoltak be, de pontos összeget nem közöltek. Az október 31-i újabb felhívások ellenére szombatra vonatkozó ellenőrzött országos néző- és káradat egyelőre nem áll rendelkezésre.
Albániában az elmúlt hetekben szintén súlyos kormányellenes tiltakozások zajlottak. A demonstrálók az oktatási rendszer problémái, a korrupciós vádak és a kormány politikája ellen léptek fel. Október 24-én Tiranában több ezren tüntettek, a rendőrök könnygázt vetettek be, és több tucat embert őrizetbe vettek. A korábbi összecsapásokban a jelentések szerint összesen több mint 300 tüntető és rendőr sérült meg.
Hollandiában szombaton Hágában rendkívüli rendőri készültséget rendeltek el, miután az interneten újabb tiltakozásokra és rendbontásokra buzdító felhívások terjedtek. Több üzlet bedeszkázta kirakatait, a rendőrök pedig igazoltattak és ellenőriztek fiatalokból álló csoportokat. A délutáni beszámolók szerint azonban nem alakult ki jelentős tömeg, és súlyos zavargásokat sem jelentettek.
A szombati események alapján Franciaország maradt az európai tiltakozáshullám központja, miközben Németországban a fiatalok részvételével újabb országos demonstrációs mozgalom jelent meg. A tiltakozások mögött ugyanakkor országonként eltérő problémák húzódnak meg: Franciaországban és Németországban az oktatás és a megélhetés, Portugáliában és Spanyolországban a lakhatás, Olaszországban pedig a bérek, a munkakörülmények és a gazdaságpolitika kerültek előtérbe.
