A szerbiai parlamenti választás eredménye nemcsak Szerbia belpolitikájában jelent fordulatot, hanem a magyar–szerb kapcsolatok jövőjét is befolyásolhatja.
Az október 25-i választáson a diákmozgalomból kinőtt ellenzéki lista a szavazatok mintegy 52,7 százalékát szerezte meg, miközben Aleksandar Vučić politikai tábora 39,2 százalékot kapott. A vereségét elismerő Vučić több mint egy évtizedes politikai dominanciája után új kormány alakulhat Belgrádban.
A választási győzelemhez Magyar Péter magyar miniszterelnök is gratulált. A Reuters beszámolója szerint telefonon beszélt a győztes Diáklista vezetőivel, és biztosította őket Magyarország támogatásáról. Magyar arról is beszámolt, hogy szerb partnerei szerint a magyarországi áprilisi politikai változás erőt adott nekik saját küzdelmük során. A gyors kapcsolatfelvétel a két ország közötti politikai együttműködés új szakaszának kezdetét jelezheti.
A magyar–szerb kapcsolatok az elmúlt években különösen szorossá váltak, elsősorban Orbán Viktor és Aleksandar Vučić politikai együttműködésének köszönhetően. A két ország jelentős gazdasági, energetikai és infrastrukturális kapcsolatokat épített ki, amelyek fenntartása mindkét fél érdeke. A belgrádi politikai változás ezért önmagában nem jelenti a kétoldalú együttműködés gyengülését, ugyanakkor új hangsúlyokat hozhat a diplomáciában.
Az egyik legfontosabb kérdés Szerbia külpolitikai irányvonala lesz. Vučić hosszú ideig egyensúlyozott az Európai Unió, Oroszország és Kína között. A győztes diákmozgalom több képviselője európai orientációt képvisel, de a mozgalom nem egységes politikai párt, és egyelőre nem világos, milyen külpolitikai programot valósít majd meg az új kormány. Amennyiben Belgrád közelebb kerülne az Európai Unióhoz, az új lehetőségeket teremthetne a magyar–szerb együttműködésben is.
Magyarország számára különösen fontos a vajdasági magyar közösség helyzete. A következő szerb kormány kisebbségpolitikai döntései, az anyanyelvhasználat, az oktatás és a magyar intézmények támogatása közvetlenül érintik a két ország kapcsolatát. Ugyancsak meghatározó marad az energiaellátás, a határ menti gazdasági együttműködés és a Budapest–Belgrád vasútvonal jövője.
A legnagyobb változás tehát nem feltétlenül a két ország közötti kapcsolatok erősségében, hanem azok politikai alapjaiban következhet be. A korábbi, erősen személyes vezetői együttműködést intézményesebb, európai orientációjú partnerség válthatja fel. Magyar Péter gyors gratulációja ennek egyik első diplomáciai jelzése lehet. Hogy valóban új korszak kezdődik-e Budapest és Belgrád kapcsolatában, azt az új szerb kormány összetétele és első külpolitikai döntései mutatják majd meg.
