Aggodalmat keltettek a dél felé fordított észak-koreai tüzérségi fegyverek a két Korea határán, miután három páncélozott tüzérségi járművet észleltek a demilitarizált övezet közelében. A fegyverek megjelenése tovább fokozta a feszültséget Észak- és Dél-Korea között, miközben a térségbe látogató turisták és a helyiek is egyre nagyobb aggodalommal figyelik a katonai fejleményeket.
A Reuters beszámolója szerint a három járművet hétfőn figyelték meg a dél-koreai határ közelében, a Gimpó városára néző Aegibong kilátó környékéről. A tüzérségi eszközök csövei dél felé, vagyis Dél-Korea irányába mutattak. A kilátó mindössze mintegy 1,4 kilométerre található az észak-koreai területektől, így a látogatók közvetlen közelről figyelhetik meg a határ túloldalán zajló eseményeket.
A dél-koreai sajtóban megjelent információk alapján a járművek M-1981 típusú, 122 milliméteres önjáró tarackok. Ezek egy régebbi fegyverrendszerhez tartoznak, amelyet feltehetően már az 1970-es évek végén hadrendbe állítottak. Hatótávolságuk hozzávetőleg 24 kilométer, így a dél-koreai Gimpó egyes részei is elérhetők velük. A katonai szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek a fegyverek elmaradnak a modernebb tüzérségi rendszerek képességeitől.
Yang Uk, a szöuli Asan Politikai Tanulmányok Intézetének katonai szakértője szerint a fegyverek feltűnő elhelyezése inkább erődemonstrációnak tekinthető, mintsem a harci képességek jelentős növelésének. Úgy véli, az sem véletlen, hogy a járműveket jól látható helyen állították fel: Észak-Korea feltehetően azt akarta, hogy a dél-koreaiak és a külföldi látogatók is észrevegyék őket. A dél-koreai vezérkari főnökség szintén úgy értékelte, hogy nem új fegyverrendszerről van szó.
A határ menti feszültség azután erősödött fel, hogy szeptemberben aknarobbanás sebesített meg három dél-koreai katonát a demilitarizált övezetben. Szöul azt követeli Phenjantól, hogy kérjen bocsánatot az eset miatt, és Észak-Koreát teszi felelőssé az aknák elhelyezéséért. Az észak-koreai vezetés visszautasítja a vádakat, és azzal vádolja a déli szomszédját, hogy kitalálta az incidenst, hogy katonai agresszióként állíthassa be Észak-Korea határvédelmi intézkedéseit. Az ENSZ-parancsnokság, amely felügyeli a demilitarizált övezetet, szintén arra jutott, hogy az északiak által elhelyezett akna megsértette a fegyverszüneti megállapodást.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető befolyásos húga, Kim Jodzsong a múlt héten bejelentette: Phenjan készenlétbe helyezi a Dél-Korea-ellenes propagandát sugárzó hangszórókat a teljes határ mentén. Az észak-koreai vezetés emellett további, részleteiben nem ismertetett ellenintézkedéseket is kilátásba helyezett. A Reuters tudósítója a tüzérségi járművek mellett 20–30 észak-koreai katonát is látott, akik kerítésépítési munkálatokat végeztek a demilitarizált övezetben.
A határ térsége a rendszeres katonai feszültségek ellenére továbbra is népszerű turisztikai célpont. A kilátóhoz látogató egyik, 83 éves dél-koreai veterán arról beszélt, hogy a fegyvereket személyesen látva sokkal valóságosabbnak érzi a fenyegetést, mint amikor csak a televízióban hallott róluk. Egy kanadai turista szintén elismerte, hogy a látvány félelmet keltett benne, még akkor is, ha idegenvezetőjük igyekezett megnyugtatni a csoportot.
Észak- és Dél-Korea között az 1950–1953-as koreai háborút lezáró fegyverszünet óta nem született békeszerződés, ezért a két ország technikai értelemben továbbra is háborús állapotban van. A mostani fegyverdemonstráció önmagában nem bizonyítja, hogy közvetlen támadás készül, de jól mutatja, mennyire törékeny a helyzet a Koreai-félszigeten.
